AGROANALÍZIS TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG PJT

Hungary, 1036 Budapest III., Lajos u. 115., Tel./fax: +36-1-250-6064, +36-27-380-665

E-mail: tudomanyos.rendorseg.pjt@gmail.com


Rólunk / Tevékenységi kör / Referenciák / Elérhetõségünk / Kezdõoldal

Elõzményoldal


 

Nem igaz, hogy nincs nagyobb anyagsebesség a fénysebességnél

1.

Abból, hogy egy hangradar (pl. a denevéré) nem képes érzékelni a sugárhajtású, a hangsebességnél nagyobb sebességgel tõle távolodó repülõt, még nem feltétlenül következik az, hogy lehetetlen túllépni a hangsebességet, pl. rakéta hajtómûvek, vagyis belsõ gyorsító erõ segítségével. Így van ez a fénysebesség túllépésével kapcsolatban is. Indokoltnak tartom ezen analógia alapján felülvizsgálni, mivel az feltehetõen nem igaz, az Einstein által tett azon kijelentést, amely szerint "egy test nem lépheti túl a fénysebességet". 1./Valószínû, hogy ha a fénysebességgel terjedõ elektromágneses gyorsító tér gyorsító hatása nem is tudja túllépni a fénysebességet, de egy belsõ erõvel (pl. sorozatos robbanásokkal) önmagát gyorsító test bármennyivel túl tudja lépni. Ezeknek rendkívûl nagy jelentõsége lehet az ûrutazások szempontjából! Bp., 2005.01.19. TejfalussyAndrás.

2.

Ha valaki a hanghullám nyomásával, a „terjedõ hangullám sodrásával”, mint „gyorsító térrel” próbálna tovább gyorsítani egy repülõt, arra a következtetésre is juthat, hogy a hangsebességhez közeledve egyre nagyobb lesz a repülõ tömege, mert egyre nagyobb hangenergiával, egyre kevésbé gyorsítható, s hogy ha eléri vagy túllépi a hangsebességet, akkor a tömege végtelennek nagy lett, ha ezután már nem gyorsul tovább a hangteljesítmény növelésétõl. Ugyanez a helyzet a fénysebesség közelében "tapasztalt" állítólagos tömegnövekedéssel kapcsolatban is. Ezen analógia alapján is indokolt felülvizsgálni az Einstein által tett kijelentést a "fénysebességhez közeledõ sebességgel haladó test tömegének a végtelenre növekedése" vonatkozásában, ugyanis arról is feltehetõ, hogy hasonló okból hamis. Bp., 2005. 01. 19. TejfalussyAndrás

3.

Gondolkodó villamosmérnökök üzenik fizikusoknak a „tömegvonzás okozta fényelhajlási vita” ügyében*: Ha a fizikusoknak lenne igaza, A FÉNYSEBESSÉGGEL MOZGÓ EGYETLEN FÉNYRÉSZECSKE IS KILÖKHETNÉ A FÖLDET A HELYÉRÕL. Szerencsére azonban NINCS IGAZUK. Mivel a bolygók melletti fényelhajlás is bizonyítja a tömegvonzás érvényesülését a fényre is, vagyis annak fénysebességgel haladó, tömeggel is rendelkezõ részecskéire (korpuszkuláira), ezen fénysebességgel terjedõ, tömeggel is rendelkezõ részecskéknek a fény mérhetõ elhajlásából kiszámítható, nem végtelenül nagy tömege van.* Ha e fényrészecskék tömege a fény sebességével mozog (?), akkor, ha igaz lehetne az Einstein-féle képlet, ez a tömeg végtelenül nagy "kellene, hogy legyen"! (*Lásd: Isaac Newton: A PRINCIPIÁBÓL ÉS AZ OPTIKÁBÓL. Levelek Richard Bentleyhez. 32-33. oldal, Kriterion Könyvkiadó, Budapest, 1981.) Verõce, 2009. 01. 07. Tejfalussy András és Társai

4.

Egyszerû fizikai kísérletek alapján belátható, hogy a valóságban is létezik a kb. kétszeres fénysebesség: Például két szembefordított kimenetû ciklotronban külön-külön felgyorsított ionok egymáshoz képest majdnem kétszeres fénysebességgel közelednek vagy távolodnak egyazon térben is. Bp., 2007. 03. 07. Továbbá például egy koordinátarendszer tengelyének origójában elhelyezett zseblámpa izzóból származó fotonok, s a radioaktív anyagból kilépõ alfa anyagrészecskék is képesek ellentétes irányban a fénysebesség kétszeresével távolodni, ez egyazon vonatkoztatási rendszerben is megvalósuló, legtermészetesebb jelenség. Bp., 2010. 03. 21. (Tejfalussy András)

5.

KÍSÉRLETI ÚTON IS KÖNNYEN ELÕÁLLÍTHATÓK AZ EGYMÁSHOZ KÉPEST KÖZEL A FÉNYSEBESSÉG KÉTSZERESÉVEL MOZGÓ IONOK:

6.

A fénysebesség hozzádódik a galaxis távolodási sebességéhez, amit a galaxis színképének a vörös felé eltolódása is bizonyít:

7.

 


Folytatás-1.

Vissza a lap kezdetére