AGROANALÍZIS TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG PJT

Hungary, 1036 Budapest III., Lajos u. 115., Tel./fax: +36-1-250-6064, +36-27-380-665

www.aquanet.fw.hu, www.aquanet1.net76.net, www.aquanet-apla.atw.hu

E-mail: tudomanyos.rendorseg.pjt@gmail.com

Rólunk / Tevékenységi kör / Referenciák / Elérhetõségünk / Kezdõoldal

Elõzményoldal

 

TÚL SOK A KÁLIUM

CIKK:

TÚL SOK A KÁLIUM - ÚJ SZEMPONTOK A MÛTRÁGYÁZÁSBAN (ÚJ SZÓ 1988. SZEPTEMBER 16. POZSONY)

A termõterületek mûtrágyázásával, illetve a terméseredmények szempontjából a kemizálás optimális mértékével és ennek környezeti hatásaival nem egy szakcikk, értékezés, vagy laikus eszmefuttatás foglalkozik a sajtó hasábjain. A mûtrágyázás egyik különösen negatív hatásaként a zöldségfélékben és egyéb növényi termékekben fellelhetõ nitrogénszármazékokat nevezték meg, s ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet a nitrogéntartalmú mûtrágyák túlzott alkalmazására.

A Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Növénykórtani és Rovartani Intézetében elért legújabb eredmények azonban egy másik bûnösre mutatnak rá, amely részt vállal a modern mezõgazdaságban mutatkozó negatív jelenségek szinte mindegyikébõl. Ez a figyelemre és fõleg ellenõrzésre méltó elem -Ján Královicnak, az említett intézet munkatársának véleménye szerint - a kálium, amelynek problémájával már évtizedek óta foglalkoznak.

GOND A TEJJEL

A probléma bevezetõjében el kell mondani, hogy a csehszlovák mezõgazdaság a mûtrágya-felhasználása, a gyom- és rovarirtószerek alkalmazása területén is túl van azon a határon, amit a termelés mennyisége és minõsége szempontjából optimálisnak nevezhetünk. Általánosan elterjedt nézet - mivel a termékekben magas a nitrátok aránya-, hogy a talaj nitrogénnel van túladagolva. A nitrátok problémája természetesen komoly és aktuális, de a legújabb eredmények arra engednek következtetni, hogy ebben is a túladagolt kálium illetve néhány helyen a foszfor hatását kell látnunk. Köztudott, hogy viszonylag magas színvonalú nálunk a növénytermesztés, de problémáink vannak az állattenyésztésben ahol a világ fejlett országaival való összehasonlítás nem éppen hízelgõ a számunkra. Ez leginkább a tömegtakarmányok minõségével kapcsolatban ütközik ki. A tejtermeléshez például sokkal több erõtakarmányt használunk fel, mint más fejlett szarvasmarha-tenyésztéssel rendelkezõ országok , mivel tömegtakarmánnyal nem tudjuk elérni a kívánt tejhozamot. A szárított tömegtakarmány ugyanis nálunk 25-30 gramm káliumot is tartalmaz kilogramonként, noha az optimális mennyiség 10-15 gramm között lenne. De ugyanígy probléma a burgonya keményítõtartalma, illetve a cukorrépa cukortartalma, sõt még a gabona korai érése is, amely utóbbi legalább féltonnás veszteségeket okoz hektáronként. Mindez Královic mérnök szerint a káliumtartalomra vezethetõ vissza.

HIÁNYZÓ MIKROELEMEK

A kálium az az alapvetõ elem, amely a növényekben az ionok felvételérõl dönt. Bizonyos koncentrációig harmonikusan felvesz mindenféle iont, de egy határon túl blokkolni kezdi a kalcium és a magnézium felvételét. Ezek az ember és az állat ásványi táplálékának alapelemei. Hiányuk csontlágyulást, csontritkulást, ízületi gyulladásokat okozhat, és manapság ezek a betegségek, az erre való hajlam már fiatal korban is sok esetben megfigyelhetõ. A kálciumot és a magnéziumot a növényi táplálékok, például a növények juttatják a szervezetbe, vagy a tej, de ha ezekbõl hiányzik, akkor természetesen más úton kellene és súlyosabb esetben kell pótolni. De ez csak két elem. A talaj magasabb káliumszintje más mikroelemek felvételét is akadályozza, például a légzés szempontjából fontos vas, vagy a már említett nitrátok lebontásához szükséges molibdén, mangán és cink felvételét. Ha ezek a mikroelemek ott vannak a szervezetben, akkor a nitrátokat ammóniákra bontják és az távozik a szervezetbõl. Ha hiányoznak, akkor ez a szintézis nem megy végbe, csak nitridek vagy egyéb nitrogénszármazékok, például nitrózaminok keletkeznek, s mivel ezek karcinogén anyagok, betegségeket idéznek elõ. A (kálium a) talajban lévõ kálcium a cink felvételének blokkolásával a gazdasági állatok reprodukcióját is veszélyezteti.

DEFORMÁLJA A SEJTET

Mivel a kálium nem engedi meg, hogy a növény elegendõ kalciumhoz jusson, ezzel tönkreteszi a sejtfalat és emiatt növekszik a növények érzékenysége. A sejteket könnyen megtámadják a mikroorganizmusok, egyéb kórokozók, s mivel a laza sejtszerkezet elõsegíti a szabad aminósavak felfelvételét - amelyek a mikroorganizmusokat táplálják - így azok elszaporodnak, a növényeken betegségek jelennek meg.
Kedvezõ körülmények alakulnak ki a káliumot kedvelõ gyomok számára is s ezek már nagy mértékben el is szaporodtak. Ha körülnézünk a földeken, ahol egyébként egyre több gyomírtót használunk, bizonyos fajta gyomok eltüntek, mások viszont állandóan terjednek. Eltünt ugyan a konkoly, amelynek nem kedvez a kálium, de van helyette libatop és parlagi tüske minden mennyiségben. Ezek ellen újra herbicidet használunk, ami gátolja a fotoszintézist, tehát megintcsak elõsegíti a kálium felvételét. Ez újra lazábbá teszi a sejtek kötését s csökkenti a kórokozókkal szembeni ellenállást, amelyet természetesen rovarirtóval kezelünk. Ez újra megindítja a probléma láncolatát és a kör bezárult. S mindezekben a folyamatokban amelyek bonyolultabbá teszik és drágítják a termelést, rontják a termékek minõségét, alapvetõ okként ott találjuk a káliumot. De nemcsak a növények ellenállóképességét, illetve a mezõgazdasági termékek ásványianyag-összetételét befolyásolja, hanem közvetlen hatással van a gazdasági haszonra is. A burgonyában valamikor a hatvanas évekig még 20-21%-os volt a keményítõ tartalom. amely mára 13-14 százalékra csökkent, s ugyanez a helyzet a cukorrépánál is, ahol a hatvanas évekig 18-20 százalékos cukortartalmat mérhettünk., s mára az átlag 14,6 százalék. Ehhez tudnunk kell, hogy az ötvenes években a talaj káliumtartalma kilogrammonként még körülbelül 90 miligrammnyi szinten volt, s mára már 250 körüli értéket is mérhetünk.

CSÖKKENTENI KELL

Ahhoz tehát, hogy a fentebb felsorolt problémákat kiküszöböljük, - az SZTA - Növénykórtani és Rovartani intézetének eredményei szerint - a legfontosabb feladat a talaj káliumtartalmának csökkentése. Ez nemcsak jobb terméseredményeket hozhat, hanem ami lényeges, javítja a annak minõségét és csökkentheti az egyéb mûtrágyák , a növényvédõ és rovarírtó szerek felhasználását is. Évek óta végzik a kálium és a nitrogén arányának a terméseredményekre való hatását vizsgáló kísérleteket.. Bebizonyosodott, hogy a legnagyobb terméseredményeket akkor érik el, ha a talaj kilogrammja 90 mg mennyiségû káliumot tartalmaz és, hogy a terméseredmények 200 milligrammnál, különbözõ években 16-24 százalékkal is csökkenhetnek. Ez a 200 mg a jelenlegi átlagos szint.

A talaj káliumtartalmának csökkentése megoldaná a nitrátproblémát is. Bebizonyosodott ugyanis a kísérletek során, hogy a nagyobb mennyiségû termés elérése érdekében magas káliumtartalom mellett háromszor, négyszer nagyobb mennyiségû nitrogént kell felvennie a növénynek. Ezen kívül a talaj káliumtartalmának csökkentése még egy sor probléma megoldásában is segítene és egyszerûbbé tenné - természetesen olcsóbbá is - a mezõgazdasági termelést. Ehhez a tudományos dolgozók véleménye szerint szükséges, hogy mindenütt pontosan megállapítsák a talaj összetételét és kidolgozzák a mûtrágyák szükséges adagolásának arányát. Ezeknek a méréseknek az elvégzésére az agrokémiai vállalatok minden nagyobb befektetés nélkül képesek, tehát elsõsorban a mezõgazdaság dolgozóin múlik, hogyan közelednek a felvetett problémához.

(Szénási)

 

MAGYAROK NYUGDÍJÁT ELRABLÁS IZRAELI KÖNIG MÓDRA

"KÁLICAUST" ÉS SZERVEZôI, bûnügyi tanulmány

 

Folytatás-1.

Vissza a lap kezdetére