veressmediaveress-tibor-foto-icon

v e r e s s t i b o r agrármérnök újságíró szerkesztő honlapja (bezár)
NYILVÁNOS FELJELENTÉS
a csaló bankok ellen

Iratjel: devizaugy-feljelentes-b-2013-01-19a

Banki hitelezési csalás folytatóit és bűnpártolóit feljelentés a LEGFŐBB ÜGYÉSZHEZ, Orbán Viktor miniszterelnök segítésére, hozzá intézett nyilvános közérdekű bejelentésként is, hivatkozással a Ptk. 484-487 §. szerinti megbízás nélküli kárelhárítási ügyvitel lehetőségére.

1. Alulírott Veress Tibor agrármérnök, újságíró, rádiós televíziós szerkesztő (2642 Nógrád, Felszabadulás u. 28), az úgynevezett „deviza alapú hitelezési” csapdaállítási bűncselekmény elkövetéséért felelős intézmények vezetői és bűnsegédeik, s az őket bűnpártoló hivatalos személyek ellen az =============================

alábbi nyilvános feljelentést teszem:

2. Nyomozás útján kérem beszerezni az itt feljelentett személyek és intézmények konkrétabb azonosító adatait a hivatalos nyilvántartásokból.

3. Az itt feljelentett személyek által vezetett intézmények az értelmező szótárakban nem értelmezett és emiatt jogilag sem értelmezett szavakra, szóösszetételekre alapozott banki „nyelvújítással” kölcsönszerződési csapdát állítottak fel, tudatosan csaltak, többszázezer családot tudatosan csődbe juttattak az Állami Bankfelügyelet és a szerződéseket közokiratba foglaló közjegyzők segítségével. A lakossággal elhitették, hogy maximum 10% kamatváltozási kockázatú, viszonylag „kis THM-es” úgynevezett „kedvezményes kölcsönt” vehetnek fel. Valójában a lakosság által a szerződés pillanatában meg nem határozható, bizonytalan kamatú, leplezett (befektető) bankári tevékenységet is fedező kölcsönt folyósítottak (általuk színlelt szerződést kötöttek) az értékállandóságra hivatkozva CHF-re át- majd visszaszámolt és CHF-ben nyilvántartott kölcsönt adtak, amit „devizaalapú hiteleknek” neveztek.

4. Azáltal is tudatos csalást folytattak, hogy a közjegyző által közokiratba foglalt szerződést teljesen törvényesnek tüntették fel, hogy a jogban és pénzügyekben járatlan kölcsönfelvevőt tévedésben tartva elhitessék vele, hogy a hitelező bank a fizetési feltételeteket utólagosan, önkényesen változtathatja.

5. A jóhiszeműséget kizárva kikötötték azt is, hogy a banknak ne kelljen a bíróság előtt követelésének jogosságát igazolnia, ha az adós vitatná az éppen esedékes követelés jogszerűségét, vagy összegszerűségét.

6. Az elkövetett bűncselekmény egy szisztematikusan felépített, nem egyértelműen értelmezhető szavakra, szóösszetételekre, szerződés-megfogalmazásokra alapozott, de az ellenőrzésre jogosult és a törvényességet felügyelő hivatalos személyek által nem bűncselekménynek feltüntetett csalás. Ezt a csalást pontatlan és nem a tényleges tartalmat jelentő „devizaalapú hitelezésként” ismeri az ország és a világ, a bíróság, amiből eleve számos félreértelmezés fakad, amelyből pedig téves következtetések, ítéletek születnek, születhetnek. (Konkrétan pl. a velem aláíratott szerződésekben az szerepel, hogy „KÖLCSÖN NYILVÁNTARTÁSÁNAK DEVIZANEME: CHF; LAE 20706962”; és „KAP 22550830”.)

7. A szerződés azonban a neve ellenére nem kölcsönszerződés, mert a Ptk. szó szerinti értelmezéséből az következik, hogy a szerződés nem tartalmazhat olyan feltételt, amely a meghatározottságot kizárja.

8. Mivel az értelmező szótárban korábban más szerepelt (például: Idegen szavak és kifejezések szótára Akadémiai kiadó, 1984. 176-177. oldal), az érvényes jogszabályokhoz kapcsolódással nem volt ellenőrizhető. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönt nyújtó által megfogalmazott különféle szerződési szabályok feltételek jogi alapja még a jól képzett jogászok számára sem volt ellenőrizhető.

9. Példák mutatják, hogy felkészült, jogi és közgazdasági szakértőkkel vizsgáltatott szerződések esetében, a megindított perek eljárásának keretében, komoly testületek évek óta nem tudnak egyértelműen dönteni, hogyan tudhatott volna a szakképzetlen, kölcsönért folyamodó polgár egy olyan szerződés esetében, amelynek a részletei kidolgozásába őt nem is vonták be?

10. Például a devizaárfolyam kereskedelmi értelmezése –az említett szótárban- az, hogy: „külföldi fizetési eszközök meghatározott időpontban kialakult ára hazai pénznemben kifejezve”, ami azt jelenti, hogy nem meghatározott későbbi időpontokban előre nem ismerhető árváltozásokra nem is lehet jogszerűen szerződést alapozni, amint azt a Ptk. is tartalmazza. Nyilvánvaló, hogy akik a szerződést megfogalmazták, az új szókapcsolatra, szóalkalmazásra alapozva hamis látszatot keltve tudatosan csapdát állítottak az adott pillanatban érvényben lévő, viszonylag alacsony devizaárfolyamot előtérbe állítva, valamint azzal is, hogy a szerződésük törvényességének látszatát keltendő az állami közjegyző a rákérdezésemre azt valószínűsítette, hogy a CHF-ben nyilvántartott úgynevezett devizaalapú szerződésekben legfeljebb plusz-mínusz 10% (tíz százalék) az elképzelhető kockázat (2007. július).

11. A rendkívül alacsony, 5,11%-os THM is megtévesztő volt. A „TeljesHiteldíjMutató-ban szereplő „teljes” kifejezés a mindenre kiterjedés, stabilitás látszatát kelti. Az értelmező szótárban a „THM” jogszabályokkal kapcsolatos vonatkozásai sem voltak benne.

12. A kölcsönre rábeszélteknek nem volt módjuk ellenőrizni a THM összefüggését a jogszabályokkal, a hitelfelvételre rábeszélt lakosok előtt az itt feljelentett pénzügyes csalók tudatosan a stabilitás, a kamatfizetési kötelezettség kis kockázatának látszatát keltették az alacsony THM-százalékkal, és az értelmezni, ellenőrizni nem lehetséges THM kifejezéssel is.

13. A fentiekből következik, hogy a bankok, a bankfelügyelet és az egyéb ellenőrző szervek, hatóságok, a hitelfelvevők számára ellenőrizhetetlen jogszabályi hátterű szerződésekkel, állami közjegyző közreműködésével, csapdába csalták azokat is, akik csak a rendkívül alacsony kamat és THM számértékek miatt döntöttek úgy, hogy kölcsönből vásárolnak ingatlant, vagy egyebet. Eszükbe sem jutott semmilyen befektető-bankári spekulációs művelet, hiszen nem tudtak, de nem is tudhattak róla.

14. Maguk a bankok, az általuk megadott pillanatnyi árfolyamon igénybe vehették az adott devizában is a hitelt. A devizát, amihez így hozzájutottak, ők maguk is befektethették. Sokkal magasabb kamatra más bankokba áthelyezhették. Ha a svájci kamatnál csak kicsivel nagyobb kamatra közvetlenül, devizaformában továbbadták cégeknek vagy magánszemélyeknek, akkor a saját bank helyett ezeknél realizálódott a kis kamatú svájci devizából származó nyereség nagyobb része. Utóbbi esetben a saját bankjuk kárára is csalva tudatosan visszaélhettek azzal a lehetőséggel, hogy a társadalom érdekére hivatkozva olcsó hitelt kaptak a svájciaktól, vagy japánoktól, vagy mástól.

15. Vagyis ha felvettek is svájci frankot (CHF-t) a kérelmemre való hivatkozással, maga a CHF az én kezemhez nem jutott, hanem csak az aktuális árfolyamon kiszámolt forint (HUF) és a CHF-fel bármilyen egyéb banki műveletet folytathattak, amelyről én nem tudhattam, ellenben annak minden kockázatát rám hárították. Erősen feltételezhető tehát, hogy színlelt szerződést kötöttek. Ha tudtam volna, semmilyen szerződést nem kötöttem volna, semmilyen kölcsönt fel nem vettem volna.

16. Részemről, egyrészt, mint személy szerinti károsult is, és mint a közélet tisztaságának védelmére elkötelezett átlagpolgár és médiaszakember is, feltétlenül szükségesnek ítélem meg, hogy a többszázezer embert megkárosító hitelezési csalást elkövetők, fedezők, az abban közreműködők személyi felelőssége előzetes büntetőeljárásban tisztázódjék. Szükséges és közérdekű, mert a károkozásért felelős vezetőkre és intézményeikre kell áthárítani a bűncselekményeik következtében keletkezett valamennyi kárt, nem pedig az egyes bankárok és bűnsegédeik által csalás révén becsapott hitelfelvevőkre, vagy a bankmentő konszolidáció révén a vétlen adófizetőkre. A Be. 55. § és 212. § paragrafusa szerint is előzetes büntetőeljárásban kell tisztázni a csalással kárt okozó intézmények vezetőinek felelősség-arányait és az intézmények kártalanítási felelősségi arányait. Ez a bírósági eljárások törvényes sorrendje!

17. Kérem, hogy jogerősen ítéljék el, tiltsák be az akadémiai értelmező szótárban nem, vagy nem kellően régen szereplő ezért a köztudatba át nem ment és ezért az érvényes jogszabályokhoz nem egyértelműen kapcsolódó új szavakra, új szóösszetételekre alapozott szerződési kötelezettségek „jogszerűnek” elismerését.

Budapest, 2013. január 20.

Veress Tibor okl. agrármérnök, újságíró, szerkesztő (www.veressmedia.hu)

 

/ vissza AZ ELŐZŐ OLDALRA /