AGROANALÍZIS TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG (pjt)

Budapest, Lajos u. 115. Hungary 1036 Telefon/fax: 36-1/250-6064, 36-27-380-665

Vissza a nyitó lapra / Vissza a fõtéma jegyzékre / Vissza az elõzõ oldalra

Fõtémakör: Létvédõ Állampolgári Zöldkör

A „ZÖLD KUTYA" PROGRAMUNK

E programunk keretében a hazai élelmiszerek és
ivóvizek mérgezettségének a problémájával, ezek
okaival, e problémák lehetséges megoldásaival, s azok
megvalósításával foglalkozunk. Ennek jogi kerete a
Polgári Törvénykönyv 484-487. §-éban leírt „megbízás
nélküli ügyvitellel közérdekbõl való kárelhárítás (a
Magyar Állam és intézményei helyett).

1./ A PROBLÉMÁK: 2005. február 2-án, 15 óra 20
perckor, a közszolgálati (Kossuth) Rádióban Lánszky
Imre azt nyilatkozta, mint az élelmiszerek
méregmentességének a hivatalos mérésekkel
ellenõrzéséért felelõs intézmény vezetõje, hogy évente
országosan csak 6000 db. élelmiszerminta
ellenõrzésére van csak pénz, mert a mérések költsége
nagyon magas.

2./ A PROBLÉMÁK OKAI: Ez azt jelenti, hogy
hazánk 20 megyéjébõl (Budapestet is ideszámítva)
egy-egy megye összes boltjának a sokféle árucikkébõl
napi 1-nek a méréssel ellenõrzésére sincs pénz.

Ugyan ez a helyzet az ivóvizek méregmentességének a
méréssel ellenõrzése vonalán is. Például Budapest II.
kerülete ivóvíz méregmentességének az ellenõrzése
címén 1999-ben kevesebb, mint 1 mintát mértek be
naponta, s ezt a kevés mintát is kevesebb, mint 20
méreganyagra ellenõrizték. Pedig a 2 millió budapesti
WC-bõl a fogamzásgátlók és egyéb gyógyszerek
tömege ömlik a Dunába. Ezek bejutnak a vezetékes a
ivóvízbe, mert a vízmû primitív technológiája nem
távolítja el az ilyen, oldott vegyi anyagokat. Ugyanis a
Vízmû csak átszûri a Duna vizét kavicson és homokon,
majd klórt ad hozzá. A vezetékes ivóvízben nem csak a
gyógyszereket nem mérték. Nem mérték a 2 millió
háztartásból a Dunába vezetett háztartási
vegyszereket sem. S nem mérték azokat a veszélyes
mérgeket sem, pl. a különféle rovar- és rágcsáló irtó
szereket sem, amelyek a mezõgazdasági területekrõl
jutnak be a Dunába és az egyéb ivóvíz bázisokba.

Hazánkban az a mindennapos gyakorlat, hogy az
állami ellenõrzõ hatóságok alkalmazottai letagadják a
sajtó és a közszolgálati rádió és televízió útján a
mérgek ételekben és ivóvízben jelenlétét. Akkor is
letagadják, ha azokat valaki bemérte.

A mérgeket az ivóvízbe koncentráló szennycsatorna
hálózatok építésére több ezer milliárd forintot adtak és
adnak ma is. Ha a csatornákkal vízbe juttatott mérgek
méréssel ellenõrzésére elegendõ pénzt adnának, nem
lehetne az ivóvíz mérgezést tovább fokozni, a mérések
lelepleznék, az elkövetõkre rábizonyítanák a tiszta
ivóvízhez jutás akadályozásával folytatott alattomos
népirtást. Ugyanezért nem adnak elegendõ pénzt a
méregmentes élelmiszer elõállítás támogatására, s az
árusított élelmiszerek méregmentesség-ellenõrzõ
méréseire.

3./ A PROBLÉMÁK LEHETSÉGES MEGOLDÁSAI:
A szennycsatornázási program ezer milliárdjait el kell
venni és a méregmentes élelmiszerek családi kertekben
és ellenõrzött biogazdaságokban való termelésének a
támogatására kell fordítani. s az ivási és fõzési célra
szolgáló ivóvíz energiatakarékos házilagos
(frakcionált) desztillálással való méregmentesítésére.

4./ a MEGOLDÁSOK MEGVALÓSÍTÁSA: A fenti
megoldások megvalósítással elsõsorban az egyes helyi
önkormányzatokat kell megbízni, amelyek a
szennycsatornázás finanszírozásának a leállításával
megtakarított pénzbõl megszervezik a méregmentes
élelmiszerek házikertekben és biogazdaságokban való
elõállításának és a lakosok energiatakarékos háztartási
ivóvíz desztillálókkal való ellátásának megvalósítását.

Budapest, 2005. március 15.

Tejfalussy András
dipl. mérnök, méréstani szakértõ
AGROANALÍZIS TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG (pjt)
Országos Létvédõ Körei, 1036 Budapest, Lajos u. 115.,
Tel./fax: 1/250-6064, internet: AQUANET.FW.HU.

Itt kattinthat a folytatásra!

Vissza a lap kezdetéhez