AGROANALYSIS SCIENTIFIC SOCIETY (pjt)
Budapest, Lajos u. 115. Hungary 1036 Telefon/fax: 36-1/250-6064, 36-27-380-665
Vissza a nyitó oldalra / Vissza a fõtéma jegyzékre / Vissza az elõzõ oldalra
MEZÕGAZDASÁGI KÖRNYZETKÁROSÍTÁS-ELHÁRÍTÁS KELL!
TALAJSZENNYEZÉS TUDOMÁNYOSAN?
(Magyar Nemzet 1989.02 28. 6. oldal; cikk.)
Úgy
gondolom, hogy a január 18-i számuk. 3. oldalán, a „vonják
felelõsségre a környezetszennyezõket” címû
cikkükben felvetett
kérdésekre, egy korábbi környezetszennyezés
elhárítási
munkánknál szerzett tapasztalatok alapján tudunk néhány
szempontból irányadó válaszokat adni.
A Fóti Vörösmarty MgTsz területén is volt egy veszélyes
hulladék
(mérgezõ szennyvíziszap) elhelyezési próbálkozás
a Gödöllõi
Agrártudományi Egyetem meliorációs- és vízgazdálkodási
tanszéke
és a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai
Állomás javaslatára.
E kezdeményezésnél -melyet sikerült a Tsz-nél
befagyasztani a
szakvéleményünk alapján, - a lakosságot élelmezõ
zártkertek körüli
területekre fiktív mérések és vizgzsálatok
alapján rákkeltõ
anyagokat (pl. krómsókat) tartalmazó ipari hulladékokat
akartak
azok eltüntetése céljából kihordatni.
Az eljárás a szóbanforgó javaslatból kitûnõen
(részjelentés), az,
hogy talajtanilag minõsítik az egyes területeket. Vízviszonyok
figyelembevételével választanak a talajtanilag megfelelõnek
látszó,
a hulladékok szivárgását leginkább akadályozó
helyekrõl.
Jelentõs díjakat kapnak a mérgezõ hulladék
elhelyezési
javaslattevõk, és talán ez az az anyagi érdekeltség,
amely a
veszélyeztetésnél a fiktív (hibás) ellenõrzõ
monitoring rendszer
kialakítását is magyarázza. A betervezett mérések
90% százalékig is
pontatlanok, a környezõ területelre például deflációval
(a
légmozgással) átjutó szennyezett talajrészekre
semmiféle észlelési
lehetõség valójában nem biztosít.
Az a két bizonytalan adatokat szolgáltató talajminta, az
a néhány,
szintén megbízhatatlan adatokat adó vízminta, és
a néhány sávban
visszamért termésváltozás a szennyezett területen
termesztett
növényekkel, semmiféle garanciát nem nyújt
a hatások
ellenõrzésére. a pontatlan adatokból sok számjegyes
pontossággal
kiszámolt szennyezõ dózisok a lakosság egészségét
súlyosan
veszélyeztetik, és fennáll a mérésekért
az Akadémia felelõssége is,
hiszen a hibás mérések tervezését általa
foglalkoztatott akadémikus
(dr. Petrasovits Imre) vezeti.
A mi vizsgálataink alapján az Ipari Minisztérium ugyanezeket
a
hiányosságokat megállapította, és felhívtuk
a nevezett szervek
(köztük a MÉM-NAK, a Mélyépterv, a MÉM
és az Egészségügyi
Minisztérium figyelmét is arra, hogy közérdeket sért,
hogy a
lakosságot legközvetlenebbûl ellátó termõterületeket
kontrollálatlanul terhelik a mérgezõ anyagok kijuttatásával.
Az adott esetben az eltûnt mérgezõ anyag a lápokban
és a
talajtanilag a felfedezettével hasonló adottságú
területeken
található meg nagy valószínûséggel,
mert az állami gazdaságok jól
felszerelt talajtani labort (Pest, Nógrád megyei Szakszolgálati
Állomást) foglalkoztatnak, és annak talajtani csoportja
véleményét
- remélhetõleg (?) - elõzetesen kikérték.
Szeretném megemlíteni, hogy az eredményes szennyezéselhárítás
egyetlen esetben sikerült csak. A többi egyetem is hasonló
próbálkozásokban részes, mivel a külföldi
utakra stb. csak így
tudnak pénzügyi forrást teremteni. (Az adott részjelentésben
több
millió forintos díjból 5 százalékot tudtak
volna külföldi utakra
fordítani).
Társaságunk már több ízben jelentkezett azzal
az észrevétellel,
hogy még a kálium káros hatását sem tudták
a most vizsgálatra
„bevezetett” légifelvételi stb. módszerekkel
felderíteni, például ki
van zárva, hogy egy lápba elsûllyesztett hordót a
légifelvétel
klmutasson.
Ezenkívûl nyilvánvalóan, akik a környezetszennyezést
elõidézõ
mûveleteket javasolták, ma is egyetemi, akadémiai státusokban
korlátlan hatalommal és pénzekkel rendelkeznek, és
ki tudják zárni
a vizsgálatból azokat a helyeket, ahol tényleg találni
lehet valamit.
Nem is gondolnák az állampolgárok, hogy milyen ügyes
kis „tanok”
fedezik az említett környezetszennyezéseket. Például
az elõírt
mintavételek, melyek rögzített pontokat és vonalakat
írnak elõ a
talajminta szedésnél (hektáronként egy minta az
elõírás). A
mintavevõ helyek, utak be vannak jelölve az ún. mintavételi
kódtérképeken.
Az egyetemek jóelõre kialakítottak egy teoretikus hátteret,
az ún.
térkép léptékaránnyal való mintaadat
kiterjesztést a ténylegesen
nem mért térrészekre. Így látszólag
minden talpalatnyi helyet
bemértek, valójában azonban „lyukas” a mintavételi
háló. A
„lyukakba” akár szennyezõ anyagot is el lehet temetni.
Legsajnálatosabbnak tartjuk, hogy akiket felelõsnek
megnevezhetnénk, általában a tudományos élet
kiemelkedõ, sokszor
szerepeltetett nagyjai, akadémiai vezetõk, az egyetemi ifjúság
fejlõdéséért felelõs vezetõk. A közvetlen
megkeresésekre nem
válaszoltak, azt sikerült elérni, hogy mindenütt korlátozzák
még a
vitalehetõségeket is, és elintézik, hogy a mérés,
ellenõrzés a korábbi
szinten megrekedve, fedezze az eltemetett „bûnöket”. A
felesleges
kálisót éppúgy, mint a rákkeltõ ipari
hulladékot.
A szennyezõanyagokat keresõknek támpontul még annyit
mondhatnék, hogy keressék meg a szövetséges állami
gazdaságokat
talajtani tanáccsal ellátó Pest, Nógrád Megyei
Szakszolgálati
Állomást és ott az összes állami gazdaság
ún. talajgenetikai térképét
áttanulmányozva, a megfelelõ talajtani adottságokkal
rendelkezõ
területeken próbálják keresni közvetlen feltárás
útján az eltünt
szennyezõ anyagokat, a lakosság észrevételeinek
a kikérésével.
Bízunk benne, hogy a nyilvánosság a legjobb módszer
a hasonló
környezetszennyezésekben részt vállaló egyetemi
és minisztériumi
szakértõk elriasztására felelõtlen vállalkozásaikról.
Tejfalussy
András
Agroanalízis Tudományos
Társaság gmk elnök
(A
fenti cikk a MAGYAR NEMZET lap 1989.február
28-i száma 6. oldalán jelent meg.)
NYILVÁNOS KÖZÉRDEKÛ JAVASLAT, a Ptk. 484-487. §-ra hivatkozva, az Országgyûlési elnökhöz: Ne engedje folytatni azt a miniszteri, minisztériumi törvényi csalást, hogy környezetterhelési bírság útján kifosztjáka saját háztartási szennyvizüket trágyaként és altalaj-öntözésre újrahasznosító ingatlantulajdonosokat, miközben az adott ingatlanon nem tilos mûtrágyát, állati trágyát és növényvédõ -mérgeket használni! Budapest, 2008. 03. 10. /Tudományos Rendõrség PJT/
Itt kattinthat a vírusfertõzést terjesztõ Európai Uniós (magyarországi) túlcsatornáztatásra