Kossuth Rádió,valamint MTV 2


Adásfõszerkesztõi kezéhez, mint N y í l t l e v é l !
helyreigazítás kérés.

AQUANET.FW.HU

Kód: SPEEDYS.CAN

Vissza a weboldalra

Nobel-díj a más találmányáért?!

I/.Dr. Furka Árpádot úgy mutatta be a Kossuth Rádió Szonda c.mûsora,
hogy: "több amerikai kutató is el akarta lopni tõle a kombinációs
kísérletezést gyorsító, Nobel díjra érdemes új méréstanát, miután
õ e találmányát elfelejtette szabadalmaztatni". (2002. márc.24.,
14.04. (ism.: márc. 25.,11.04.), mûsorvezetõ: Gimes Júlia, felelõs
szerkesztõ: Bán László. Ez igen meglepett, miután 1970-ben én ta-
láltam fel, s ELTE tanszéke kérésére én bocsátottam rendelkezésre
a dr. Furka Árpádéknál (ezután) alkalmazni kezdett kombinatorikus
anyagkutatási-szintézist, amire sok országban szabadalmat kaptam.
Furka úr a "kombinatórikus kémia" címmel az én találmányi módsze-
rem egyik adaptációját, a saját "Nobel díj értékû" találmányaként
reklámoz/tat/ta az MTV "Záróra"c.mûsorában 2002.márc.3-án is, bár
Furka úr kombinatorikája nem találmány, csak találmány-adaptáció.

II/.Furka úr volt tanszékén 1976-ban sem tudtak Furka úr és "amerikai
kirablói" találmányairól ‚s szerzõdés alapján az én találmányomat
igényelték. Ezt bizonyítja az 1976.márc.18-i,SzK-53/II/1976. ikt.
számú szakvélemény szövege is (Furka úr utódja, Dr. Kucsman Árpád
egyetemi tanár egyetértõleg írta alá, Furka 1967-1972 között volt
tanszékvezetõ): "... hosszadalmasan elõállított, tisztított és
jellemzett vegyületek kerültek biológiai vizsgálatra. A hosszú és
gondos kémiai munkák ellenére, a biológiai vizsgálati kapacitás
szûk keresztmetszete miatt, - amely abból adódott, hogy minden
egyes anyag vizsgálata sok párhuzamos és ellenõrzõ vizsgálat be-
állítását, nagyon sok kísérleti állat alkalmazását tette szüksé-
gessé, - anyagaink egy része már nem került biológiai ellenõrzés-
re, s ezáltal alapvetõ célkitûzéseink elérése kétségessé vált". S
az én (francia) szabadalmam alkalmazásával érték el a következöt: a
Budapesti Eötvös Lóránt Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszéke
az ELTE SZKT és az MTA Peptidkémiai Kutatócsoportjának az 1976-
1980-as évekre vonatkozó kutatóhelyi középtávú tervének 3. sz.
témacsoportja:"biológiailag aktív makromolekulák szintézise,szer-
kezetük és hatásuk közötti összefüggések vizsgálata" keretében, a
feltalálóval, velem való megállapodása alapján, - Dr. Gánti Tibor
professzor javaslatára - alkalmazta e kutatás-szervezési eljárási
szabadalmamat sikerrel, lásd az egyetem 1976.március 18-i SzK-53/
II/1976.ikt.számú szakvéleményét, ami is egyértelmûen bizonyítja, idézem

belõle a módszerem elõnyeit: "Az új kísérletszervezési
elképzelések szerint úgy látjuk, hogy a sorozatban elõállított ‚s
vizsgált anyagok esetében egy-egy kísérleti mintához a korábbiak-
nál lényegesen kisebb anyagmennyiség is elegendõ. Feltételezzük,
hogy a korábban átalában szükséges kiindulási reagensek mennyi-
sége mintegy 150 párhuzamosan elõállított kismintához lesznek
elegendõek, s e két nagyságrendes anyagmennyiség-csökkenés
ellenére is a legfontosabb fizikai, kémiai ,s biológiai anyagi jellemzõk
az optimum környékén kimérhetõk lesznek.
Összefoglalva az elõbbieket: Az új kutatási szervezés beál-
lításától a kutatási idõ felmérhetetlenül nagy csökkenését, a
felhasznált anyagok és kísérleti állatok két nagyságrendes
csökkenését és ezáltal a biológiai kísérletek,de talán más össze-
függések felderíthetõségének vonalán is minõségi ugrást várunk.
Az elõbbiekben vázolt kísérletszervezés sikeres végrehajtása
esetén távolabbi lehetõségeket is látunk e kísérletszervezési
módszer alkalmazására a makromolekuláris-, továbbá a szerves-
valamint biokémia más konkrét területein is.
Budapest, 1976. március 18. Dr. Kótai András docens
A szakvéleménnyel egyetértek: Dr. Kucsman Árpád tanszékvezetõ
egyetemi tanár".

III/.A kutatásokat nagyságrendekkel gyorsító eljárásomat 1970.IX.22-ei
elsõbbséggel jelentettem be szabadalmaztatásra. Szintetizálásokra
pl. dóziskombinációk hatásai mérésére is alkalmas. E szabadalmam:
"Eljárás és berendezés egy- vagy többlépéses technológiák optima-
lizálására", Országos Találmányi Hivatali alapszáma: CE-781. Ezen
módszerrel nagyságrendekkel gyorsítható MINDEN anyag-technológiai
kutatás (általános módszerként pl. a 71.341 lajstromszámú francia
szabadalmam tette közzé). Számos továbbfejlesztési szabadalmat is
szereztem, mind nemzetközileg elismert. Találmányaim kutatásszer-
vezési eljárások, de számítógépes kísérlet-tervezõ és optimum-be-
határoló PROGRAMOK is, amihez HULLÁMOK SEGÍTSÉGÉVEL
SZINTETIZÁLT SOKDIMENZIÓS KOMBINATORIKUS
(ANTIRANDOM-TERES) GEOMETRIÁT KELLETT
LÉTREHOZNOM NEM CSAK ELVBEN, HANEM
AZ ANYAGKEZELÉSEK SZINTJÉN IS!

IV/.Az új GEOMETRIÁMMAL gyakorlatilag szintetizálom több technológiai
tényezõ, pl.: anyagok összetevõi mennyiségei ‚és/vagy a környezeti hatások,
pl. hõmérsékleti, mechanikai hatások mértékei sorai kombinálásával a kellõ

számú dóziskombinációt ‚és/vagy anyagkezelést, és az ezúton való
kombinálásukkal létrehozott különbözõ anyagminõségekbõl
kiválasztom elõbb az egyik, majd ezen belül a második, és rendre a
többi követelményt teljesítõ anyagmintákat; utána ezekhez vissza-
keresem az õket létrehozó dózis-kombinációkat,és/vagy anyagkeze-
lési kombinációkat,és paraméterenként ezek optimum-tartományait,
toleranciáit; és ismétléskor, az optimum tartomány/ok/ban sûrítve
e kombinációkat, pontosabban behatárolom e legjobb megoldásokat .

V/.1974-ben, az MTA Martonvásári Mezõgazdasági Kutatóintézetében
egy "biológiai szintetizátor" épült, az 1970-es szabadalmam szerinti
módszerem alkalmazásához. Önálló szabadalmat is elnyert, a címe:
"Berendezés élõ szervezetek tulajdonságainak és/vagy nevelési
feltételeinek vizsgálatára, és/vagy az optimum megkeresésére".
E szabadalom hazai lajstromszáma:180 836, USA-beli lajstromszáma:
4.091.566., Japán, Kanada, Németország is megadták a szabadalmat.
Emellett én számos további anyag- és technológiakutatási területen
is gyakorlati alkalmazást szerveztem és 1976-ban ezek eredményeit
összefoglaltam egy könyvben, amit elolvasásra a partnerek is meg-
kaptak.

VI/.Furka úr a találmányi módszeremet sajnálatosan elrontotta, miután
elhanyagolta a térbeli rendezettséget, az anyagminták szomszédjai
geometriai távolság t. Eszerint Õ nem értette meg a lényeget azt,
hogy az anyagkezelõ tér folyamatosan változó hatásai segítségével
lehet elsõsorban felgyorsítani minden területen az anyagkutatást.

VII/.A Magyar Tudományos Akadémia kutatói mai napig is megbízhatatlan,
hiányos méréseket alkalmaznak, amivel rengeteget tévednek. Emiatt
ma is mûtrágyaként s ételízesítõként használt kálisóval, káliumot
mérgezõen túladagló élelmiszerrel "ivartalanítják" a magyarokat s
ezek ellen hiába ajánlottuk a hibás, hiányos módszereik elvetését
és a találmányaim szerinti kutatásszervezési program használatát,
(lásd a 2001.XII.5-i, "MTA-eml.sum" jelû mellékelt emlékeztetõt!)
legfeljebb a megoldások ellopásával s eltorzításával foglakoznak.

VIII/.Szeretném a jobb megoldásról tájékoztatni a hallgatókat és nézõket,
közvetlenül, mint az új kutatásgyorsítási eljárás igazi feltalálója!

Budapest, 2002. április 3.

Tisztelettel:
Tejfalussy András

okl. villamosmérnök

Mint tudományetikai kérdés megküldve:

Dr. Pannonhalmi Kálmán úr címére, az módszerkutató, feltaláló
MTA Elnöksége elé való terjesztésre! 1036 Bp.Lajos u.115.
Csatolt melléklet kódja: MTA-eml.sum Tel./fax: 2506064