Vissza a nyitó oldalra / Vissza az elõzõ oldalra

Minisztériumi és kutatóintézeti szakvélemények: (38261-3/2003-0007SIF; ESZCSM 2003.11.13.)

"Vízmérgezésnek" hazudják a konyhasó használatról lebeszéléssel okozott halálos betegségeket!

Medgyessy Péter miniszterelnök Úr részére! Budapest, 2003.november 26.
Fax: 441-4702 Kód: JohnAnnási

Dr. Csehák Judit miniszterasszony kérdéseire is hazugságokkal válaszoltak! Magyar Állam helyetti közveszély elhárító ügyvívõként a Ptk.484-487.§. alapján benyújtja:

AGROANALÍZIS TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG GMK végelszámoló
Tejfalussy András parlamenti és akadémiai méréstani szakértõ
1036 Bp.,Lajos u. 115., Tel./fax: 250-6064

EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM
Intézményi Fõosztály

V.Budapest, Arany János u. 6-8.
Telefon: 301-7832
Telefax: 301-7833
E-mail: johnanna@eszcsm.hu

Elõadó:

Hiv.szám:

Melléklet: 3 lap

Tárgy: ivóvíz-probléma

Válasz esetén kérjük levelünk számára
Szám:38261-3/2003-0007SIF és ügyintézõnkre hivatkozni.rá

Dr. Szente Kálmán úrnak
alpolgármester

Verõce Önkormányzata
Polgármesteri Hivatal

Verõce
Árpád út 40.
2621

Tisztelt Polgármester Úr!

Dr. Csehák Judit miniszter-asszonynak júliusban felvetett veszélytelen ivóvízzel kapcsolatos számos kérdését megvizsgáltuk. Elnézését kérem a hosszúra nyúlt ügyintézésért, de a téma közérdekû jellegére tekintettel az Országos Közegészségügyi Központ, az Országos Közegészségügyi Intézet, és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet szakértõitõl szakmai állásfoglalást kértünk.

Kérem, fogadja el részletes véleményünket, melyet mellékelten megküldök.

Budapest, 2003. november 13.
Üdvözlettel:

Dr.John Anna
fõosztályvezetõ

TÁJÉKOZTATÓ
Az ivóvízzel bevitt ásványi anyagok
jelentõségével és a desztillált víz
fogyasztás egészségünkre gyakorolt
hatásaival kapcsolatban felmerülõ
leggyakoribb kérdésekrõl

1. Vannak-e olyan ásványi anyagok, amelyek bevitelében
számottevõ az ivóvíz egészségügyi jelentõsége?

A kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás
esetén a szervezet anyagcseréjében szerepet játszó ásványi anyag- és nyomelem utánpótlás általában teljes mértékben biztosított.
Ennek hiányában azonban az ivóvízzel (vagy ásványvízzel) bevitt ásványi anyagok jelentõsége megnõ. Igy pl. a nem kielégítõ mennyiségû tej- és tejtermék fogyasztás esetén a vízzel bevitt kálcium fiziológiai hiányt pótol.
Bizonyos életkori csoportok esetében még kiegyensúlyozott táplálkozás esetén is kimutatható egyes ásványi anyagok vízzel történõ bevitelének a jelentõsége. A Német Táplálkozástudományi Intézet 2000. évi jelentése
szerint a menopausa korában lévõ nõk esetében a kálciumpótlás jelentõsége emelhetõ ki, míg magnéziumpótlás ajánlható a 15-19 éves korcsoportban.

2. Elõfordulnak-e az ivóvízben egészségre ártalmas anyagok
és mi a teendõ ezekkel kapcsolatban?

Elõfordulhatnak. Az ország lakosságának
jelentõs része például a jelenlegi szabályozás szerint megengedettnél nagyobb arzéntartalmú ivóvízzel van ellátva.
A vízminõség javítására 2009-ig tartó kormányprogram indul, amelynek során az egészségre kockázatot jelentõ tényezõk csökkentésére irányuló beavatkozások kapnak elsõbbséget. Azok a fogyasztók, akiknél csak
ilyen víz áll rendelkezésre joggal igényelhetnek tájékoztatást errõl, és az átmeneti idõszak teendõirõl. A felvilágosítást az ÁNTSZ szakemberei végzik. Egészséges ivóvíz átmeneti hiányában folyadékpótlásra tartályban szállított, illetõleg palackozott ivó- vagy ásványvizet használnak.

3. Pótolhatóak-e az ivóvízbõl és a táplálékból hiányzó ásványi anyagok
és nyomelemek?

Pótolhatóak. Számos táplálék kiegészítõ készítmény áll rendelkezésre, azonban ez nem mentesíti az államot és az ivóvíz szolgáltatót az egészséges ivóvíz biztosításának kötelezettsége alól. Az ivóvíz minõségérõl szóló 01/2001. (X.25.) Kormány rendelet 5.§. (5) alatti - európai uniós elõíráson alapuló Kormány rendelet szerint az „...intézkedések következtében az ivóvíz minõsége nem romolhat az emberi egészség védelme szempontjából
lényeges tényezõk tekintetében...”. Egyes eseteben (pl. jód-, vas-,vagy fluorid- pótlás céljából) így is szükség lehet táplálék kiegészítõ készítmények használatára, azonban szociális szempontból nem lenne elfogadható,
hogy az ásványi anyagok pótlásának további költségeivel is a fogyasztókat terheljük.

4. Lehet-e veszélyes a desztillált- víz fogyasztása?

Lehet, sõt akár életveszélyes állapotot jelentõ ún. vízmérgezés is elõfordulhat.
Nagyfokú izzadás esetén a szervezet a kiválasztott vízzel együtt jelentõs mennyiségû ásványi sót is veszít. *
A desztilláltvízzel történõ folyadék- pótlás ilyenkor - egyéb úton történõ sóbevitel hiányában - a szervezet ionegyensúlyának gyors felborulásához, gyengeséghez, fáradsághoz, fejfájáshoz, majd izomgörcsökhöz, szívritmus zavarokhoz, sõt szívmegálláshoz, és halálhoz is vezethet. Kevésbé drámai módon, de ugyancsak az ionegyensúly felborulásával károsítja a szervezetet az ún. desztilláltvizes böjt.

Természetesen a desztillált víz akár évekig tartó fogyasztása sem jelenthet egészségügyi kockázatot, ha az ásványi anyagoknak a táplálékkal történõ bevitelérõl gondoskodunk.
Azonban ilyenkor figyelembe kell venni azt is, hogy a különbözõ ásványok felszívódása a folyékony és a szilárd halmazállapotú táplálékból, valamint a tablettákból és drazsékból nem azonos módon, idõben és mennyiségben
játszódik le. A felszívódással kapcsolatos ismeretek hiányában a vízbõl hiányzó anyagok pótlása nem mindig oldható meg optimális módon.

5. Milyen egyéb egészségügyi problémákat okozhat a desztillált, ill.
az egyes ásványi anyagokban szegény víz tartós fogyasztása?

Számos népegészségügyi tanulmány alapján nagy valószínûséggel igazoltnak tekinthetõ, hogy a kis keménységü (azaz kálciumban és magnéziumban szegény) ivóvíz fogyasztása esetén nõ a szív- és érrendszeri megbetegedések elõfordulási valószínûsége. Ezen felül, élvezeti érték szempontjából sem elhanyagolható a megfelelõ ásványi anyag tartalmú ivóvíz elõnye a desztillált vízhez képest. Közismert, hogy a desztillált víz ízetlen és nem oltja a szubjektív szomjúság- érzést. Igaz, ilyen tekintetben ugyancsak hátrányos a túl nagy ásványi anyag tartalmú vizek fogyasztása is, kellemetlen íz, fõzésre alkalmatlanság).

6. Vannak-e az ivóvíz minimális ásványi anyag tartalmára
vonatkozó nemzetközi és nemzeti ajánlások és elõírások?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO)
korábbi irányelvei és az Európai Unió elõzõ
ivóvíz- minõségi Irányelvei is tartalmazott
ilyen ajánlást/elõírást. A WHO irányelvek
legújabb felülvizsgálata során ezek az
ajánlások kimaradtak azon ítélet alapján,
hogy általában a táplálékból biztosított a
kellõ ásványi anyag bevitel.
Mindazonáltal, több európai ország, így pl. Csehország, Szlovákia, Németország és hazánk ivóvízminõségi jogszabályai is elõírják az ivóvíz minimális (legalább valamekkora, tehát nem a legkisebb!) keménységét.

7. Ajánlják-e bárhol a világban állami vagy tudományos szervezetek a desztilláltvíz-fogyasztást, mint a folyadékpótlás egyedüli vagy túlnyomó formáját?

Noha a desztilláltvíz fogyasztása divat, emögött sehol a világon nem állnak állami szervek vagy egyöntetü szakmai álláspontot képviselõ tudományos szervezetek. A reformtáplálkozási sajtóban és a világhálón is nagy számban
fellelhetõ ún. tudományos álláspontok és társaságok többsége valójában üzleti érdekeket szolgál.

8. Jobb-e a desztilláltvíz, mint az arzénes?

Amennyiben a folyadékpótlásra a desztilláltvíz és a határérték feletti arzén-koncentrációt tartalmazó víz között kell választani, a döntést a magas arzéntartalmú víz fogyasztásának várható idõtartamától, illetõleg az arzén
koncentrációjától lehet függõvé tenni. Ha az arzén koncentrációja csak kismértékben haladja meg a határértéket (pl. a korábbi 50 mikrogramm/liternél kisebb), rövid távra (pl. néhány hónapra, esetleg 1-2 évre) ez választható.
Ha az arzén koncentrációja csak kismértékben nagyobb és/vagy hosszú távon nem áll más rendelkezésre.

A desztillált víz választható, azonban
gondoskodni kell az ásványi anyag*
bevitel kiegészítésérõl.

Az Agroanalízis Tudományos Társaság, illetve a Verõcei Létvédõ Polgári Kör felülvélménye:

Tisztelt Polgármester Úr!

A SÓHIÁNY NEM „VÍZMÉRGEZÉS”, továbbá az izzadás konyhasó vesztést okoz, nem pedig kálcium-, magnézium-, jód-, fluor-, stb. hiányt. A minisztérium elõbb rábeszélt a „sószegény étrendre”, majd az emiatti betegségeket „vízmérgezésnek” hazudja?! Desztillált víz a legegészségesebb ivóvíz, pl. a Zsidó Törvénykönyv is annak minõsíti, már 1500 év óta (Talmud. Taanith. 10 a. lap.)!

Bp., 2003.november.25..
Tejfalussy András

NYÍLT LEVÉL!