AGROANALYSIS SCIENTIFIC SOCIETY (pjt)

Budapest, Lajos u. 115. Hungary 1036 Telefon/fax: 36-1/250-6064, 36-27-380-665

Vissza a nyitó lapra / Vissza a fõtéma jegyzékre / Vissza az elõzõ lapra

Fõtémakör: Európai Uniós korrupciók?

EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGAI BÛNSEGÉDEK A NEMTALMUDISTÁK JOGAI SEMMIBEVÉTELÉBEN?

I.

II.

Fõvárosi Bíróság
Budapest
Markó u. 27.
1055

5 pld.-ban, 5 pld.-ban mellékelt bizonyítékkal.

Hivatkozott ügyszám: 18.P.25993/2004/13-I.

Tárgy: a bírósági ügyáttételek során eltûnt bizonyíték példányok pótlása Balogh Zsófia
1036 Budapest, Lajos u. 115.) felperes baleseti sérült részérõl, a Pest Megyei Bíróság és a
Váci Városi Bíróság által joggal visszaélésekkel, irat eltüntetésekkel bírósági jogkörben
okozott káron alapuló kártérítési perben (Horváth Péter és alperes társai ügyében).

Tisztelt Fõvárosi Bíróság!

Az eredetileg kellõ példányszámban benyújtott bizonyítékok közül már csak egy bíróinak
nevezett példányt találtunk az aktában. Mivel ez lehet az oka annak, hogy a bíró nem vette figyelembe a keresetünk 1993-óta tárgyalni el sem kezdése miatti kártérítési igényünket a Pest Megyei Bíróság által ellen, kérjük az iratok megfelelõ példányban a bíróság által pótoltatását.

Mivel a legfõbb bizonyíték a kártérítési igény bírósághoz idõben benyújtására a váci
P.20.367/1992. számú másik pernek az aktájában rejtegetett, de onnan végül is sikeresen
kimásolt feljelentés és kereset, amelyen látható a Váci Bíróság 1993. febr. 22-i bélyegzõje és regisztrálása, ennek az aktából kimásolt bírói jelzésû példányáról azonnal benyújtunk 5
másolatot a Pest Megyei bíróság alperességét a bizonyíték hiányára alapozó Fõvárosi
Bírósági végzés elleni fellebbezéshez bizonyítékként való csatolásra. Az irat azt is
bizonyítja, hogy jogellenesen próbálták az illetékes bíróságról másik, nem illetékes
bíróságra átirányítani az ügyet, a Pest Megyei Bíróság mulasztásait bizonyító ezen irat -
bóróságokon eltüntetett - példányai miatt.

Melléklet: 5 pld. a Feleségem balesetét okozó és ezt hamis munkaszerzõdéssel és hamis
baleseti jegyzõkönyvekkel fedezõ Horváth Péter és társai ellen benyújtott, Váci Városi
Bíróságon 1993. február 22-én a P. 20.367/1992. számra érkeztetett, általam aláírt feljelentõ és kártérítés megítélését kérõ (a baleseti ügyben eljárásomat a belügyminiszterek titkos és hamis iratokra alapozva törvénysértõen akadályozó 7.P.20.367/1993. sz. váci „per” ügyszámra hivatkozó) iratról.

Budapest, 2004. május 14.

Tisztelettel:

Tejfalussy András
felperes meghatalmazott képviselõje

Nyílt levél!

Fõvárosi Bíróság elnöke, Ítélõtábla,
Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke részére
1055 BUDAPEST

Ügyszám: 18.P.25993/2003/12.+

T. Címzettek!

Fellebbezés és elfogultsági kifogás, és bírói függetlenségi joggal való koncepciós ügyviteli
visszaélések elleni panaszbejelentés, a /12. Fõvárosi Bírósági sz. (és kapcsolódó) ügyben.

I. /A peres felek

A Tejfalussy András (1036 Budapest, Lajos u. 115.) meghatalmazott által képviselt Balogh
Zsófia (1036 Budapest, Lajos u. 115.) felperesnek a
- Horváth Péter (1224 Budapest, Thököly út 26.) elsõrendû,
- Hart József (8000 Székesfehérvár, Horváth lakótelep 19.) másodrendû,
-Árki József (1112 Budapest, Eper u. 7.) harmadrendû,
- az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Módszertani és Jogi Képviseleti
Fõosztály (1055 Budapest, Szalay u. 10.) által képviselt Pest Megyei Bíróság negyedrendû,
a megszünt MÛÁRK Ipari Kft. (Budapest XI. ker., Eper u. 7.) ügyvezetõje Árki József (Budapest XI. ker., Eper u. 7.) ötödrendû alperes elleni perében fellebbezés a felperes részérõl.

II. /kérem, hogy a T. Ítélõtábla a 8.P.25993/2003/12. sz. (2004.04.27-én érkezett , 2004. 04.
13-ra dátumozott) végzése hatályon kívül helyezésével a pert haladéktalanul tárgyal(tat)ni
és az ügyben érdemi döntést hoz(at)ni szíveskedjék, mivel nem munkaviszony, hanem
vállalkozási szerzõdés teljesítése során történt a baleset, és nincs már a vállalkozáshoz
helyet és gépet biztosító Kft.; és a IV. r. alperes azért alperes, mert felelõs azért, hogy az
1993-ban a Váci Városi Bírósághoz és hozzá is benyújtott (munkaszerzõdési csalás és
baleseti jegyzõkönyv hamisítás és balesetokozás elleni)feljelentést és a balesetik kártérítési
igényt nem engedte érdemben kivizsgálni, és a bíróságon letárgyalni (bírósági jogkörben
kárt okozott).

Nem ún. munkaviszonyon alapult, hanem vállalkozói jogviszonyon alapul a felperes által
benyújtott kereset. A Pest Megyei Bíróság a Váci Városi Bíróság feljelentés- és kereset
elfektetése és tárgyalni akadályozása miatt lett alperes. Ezt a felperes által csatolt ill.
hivatkozott hivatalos iratok bizonyítják.

Felperes kénytelen elfogultsági kifogást bejelenteni a kereset alapjául szolgáló vállalkozói
jogviszonyt hamisan, alkalmazotti munkaviszonynak feltüntetõ bíróval szemben és amiatt,
mert a felperes részérõl már 1993-ban megindított perben eddig a bíróságok egy tárgyalást
sem tartottak, s most is azzal húzzák az idõt, hogy a megfelelõen hiánypótolt kereset-átdolgozást,

mint „új pert” próbálják átadni az ügyben nem is illetékes Fõvárosi Munkaügyi Bíróságnak, pedig a felperes nem volt alkalmazottja a MÛÁRK Kft-nek, s ez a cég a cégjegyzékben már nem is szerepel!

Felperes részérõl a felperest ért baleset miatti kártérítési pert a Ptk.355.§ (1) bekezdésére és
a 359. § (1) bekezdésére ill. a kártérítés egyéb általános szabályaira, valamint arra
alapoztam, hogy a Feleségemtõl munkát megrendelõ III. r. Árki József a Ptk. 393.§ (1)
bekezdése szerint köteles volt az általa Feleségem vállalkozói munkája végzésére az V. r.
MÛÁRK Kft-nél munkahelyet és ott lévõ gépeket, a balesetmentes munkavégzésére
alkalmas állapotban, a Feleségem vállalkozói munkájához rendelkezésre bocsátani, de III. r.
Árki József ennek elmulasztásával a Ptk. 393. § (1) bekezdésébe és a Ptk. 393. §. (4)
bekezdésébe ütközõ súlyos mulasztást követett el, és hogy errõl az I. és II. r. alperesek is
tudtak, de ezt e eltitkolták a vállalkozó, a Feleségem, elõl, sõt, tudatosan elrontották a
Feleségem rendelkezésére bocsátott munkagép baleset elleni védelmét, és ráadásul baleseti
oktatást sem tartottak a Feleségem részére, csak a teljesen hibás gép kezelésére tanították
meg az I-III. r. alperesek, együttes erõvel.

III./ az alperesek felelõsségét megalapozó tények:

A Feleségem súlyos balesetéért felelõs I-III. r. alperesi személyek okozták a Feleségem
balesetét. A baleset nem „munkaviszony”, hanem a Ptk. 389.§. és a 7/1978. (II.1.) MT. sz. r.
34.§ (1) bek.-en alapuló polgári jogi (szóbeli) megállapodás, vagyis vállalkozói szerzõdési
jogviszony keretében, a megrendelõnek, a megrendelõ által biztosított helyen és
munkagépen, a vállalkozói munka végzése közben következett be, az I-III. r. alperesek
közös hibájából, 1992. november 19-én. A balesettel az I-III r. alperesek súlyos
rokkantságot okoztak felperesnek, a Feleségemnek.

A baleset miatt általam kért rendõrségi vizsgálat megállapítása szerint, a baleset a
megrendelõ által a Feleségem rendelkezésére bocsátott géprõl az I-III. r. alperesek által
eltávolított baleset elleni védelem hiánya miatt következett be.

A rendõrségi vizsgálat a balesetben a Feleségem legkisebb felelõsségét sem állapította meg a
helyszínelés alapján. Más hivatalos szerv sem állapította meg a Feleségem felelõsségét.

Ugyanakkor bizonyítást nyert, hogy a bíróságokon az alperesek hamis iratokat használtak
fel, amelyekkel azt valószínûsítették, hogy a Feleségem balesete a MÛÁRK Kft-vel fennálló
munkaviszonya keretében következett be és az Õ hibájából. E hamis iratokat, amelyeket a
Feleségem sosem írt alá, egy feljelentés keretében 1993 elején benyújtottam a bírósághoz,
de máig sem engedték ezeket kivizsgálni, sem az okirat-hamisításokat, sem a hamis
tanúzásokat, sem az okiratokkal csalást, nevezetesen emiatt lett alperes a IV. r. bírósági
alperes.

A többször is kiegészített pontosított felperesi kereset adatai alapján egész egyszerû az ügy:
az egymást fedezõ I-III. r. alperesek közös hibájából, az okleveles nemzetközi közgazdász
Feleségem teljesen gyanútlanul vállalkozott a tõle III. r. Árki József által megrendelt
munka végzésére, miután a fõfoglalkozása ezt idõben lehetõvé tette. I. r. Horváth Péternek
(akkoriban már egy idõ óta, fõmunkaidõben magánvállalkozóként a II-III. rendû
alpereseknél frõccsöntõi munkát vállalt) az unszolására, egy kis idõre, amíg megkapja a
saját társasága (Antirandom gmk), ahol fõállású tag volt, a Környezetvédelmi Tárca (KTM)
részére végzett munkáink után járó pénzt. Vagyis a felperes Feleségem csakis arra
vállalkozott, hogy segít Horváth Péternek és Horváth barátainak a karácsony elõtti sürgõs
munkák (fröccsöntött játékok készítése) határidõre elvégzéséhez, egy kialkudott vállalkozói
díjazás ellenében.

A minisztérium késedelmes fizetése miatti pénzhiánytól szenvedõ Feleségemet Horváth
Péter azzal tudta beszervezni e kiegészítõ vállalkozásra, hogy Horváth Péter több
alkalommal is általa fröccsöntött játékokat hozott a lakásunkra, s azok összeszereléséhez
vette igénybe a Feleségem és egyik leányom segítségét.

A Feleségem ‚munkaviszonyáról” azért sem lehetne szó, ill. azért is bírói joggal való
visszaélés az Árki Józseffel létrejött szóbeli vállalkozási szerzõdését utóbb
„munkaviszonynak” feltüntetni és a Fõvárosi Munkaügyi Bíróságnak átadni a jelen
kártérítési pert, mivel Horváth Péternek sem lehetett, s nem is volt munkaviszonya a
barátja, III. r. Árki József V. r. MÛÁTK Kft-jénél. Horváth Péter ugyanis akkoriban az
általam alapított Gradiens Innovációs Labor gmk-nál volt fõállású munkaviszonyban, mint
számítógép karbantartó. S emellett, az ugyancsak általam alapított ANTIRANDOM
GMK-nál vállalt megbízásos programozási munkákat. További mellékfoglalkozásként pedig
az általam vezetett AGROANALIZIS Tudományos Társaság egyik tagja volt. Mindezek
okán is, soha, szóba se kerülhetett, hogy bármelyikük is betanított munkási munkaviszonyt
létesíthessen az V. r. alperesi cégnél, nem is tudtuk, hogy van ilyen. Mindkettõjük
diplomáját is lejáratta volna, ha betanított gépmunkási munkaviszonyt létesítenek valahol.

Horváth Péter pl. még a saját ottlétét is letagadta az általa aláírattatni próbált hamis
baleseti jegyzõkönyvek útján. I-III. r. alperesek ezekkel a hamis baleseti jegyzõkönyvekkel
fedezték, fedezik a balesetben közremûködésüket, ill. Horváth Péter a mai napig (más
perekben is) ezekkel hadakozik ellenünk.

És III. r. Árki József is azokkal csalt a Közigazgatási Bíróságon, ahol sikerült „ejtetnie” a
baleset miatt általa a TB-vel folytatott pert.

Horváth okolható elsõsorban a baleset miatt, mert ismerte a Feleségem járatlanságát az
adott fröccsöntési munkában, de tudatosan eltitkolta a baleseti veszélyt, megtévesztette a
Feleségemet,+ ezen kívül õ volt az, aki a gép indulását akadályozó kapcsolót átalakította
balesetveszélyesebbre.

Nem kizárt, hogy Horváth azért vette rá a Feleségemet az adott balesetveszélyes
vállalkozásra, mert így könnyebben el tudta fogadtatni vele, velem és az ANTIRANDOM
GMK-val is, hogy Horváth Péter nem a részére fõállást jelentõ karbantartási és a

mellékfoglalkozásban az ANTIRANDOM gmk-nál felvállalt programozási munkát végzi,
hanem egész nap másnak dolgozik. Horváth Péter az ANTIRANDOM GMK-nál felvállalt
programozói munkáját csak 30%-ban végezte el, emiatt lenyúlták a programomat a külföldi
cégek, ugyanis Horváth Péter az elmaradt 70% munkáját nem pótolta, mely munka (a
programozás befejezés és a program dokumentálása, és a kész program valamint a
dokumentációjának megrendelõ Antirandom gmk-nak átadása) lett volna, amelyet igényelt
tõlünk a mint megrendelõnk a KTM (Környezetvédelmi ....Minisztérium) a munkáihoz,
vagyis a fejlesztés alatt lévõ, általam feltalált és Horváthtal gépbe irattatott értékes
programomra jelentett be megrendelõi igényt.

Horváth Péter tehát a programozási munkája helyett addig sündörgött a családtagjaim
körül, amíg sikerült rábeszélnie a Feleségemet, hogy vállalkozzon arra, hogy egy rövid ideig
segít fröccsönteni Horváth Péternek és barátainak, ezúton balesetet okozott, s közben
lenyúlták (külföldrõl) az általam feltalált programot, melynek Horváth Péter nem adta át a
dokumentációját. Ez is lehet olyan érdek, ami miatt nem engedik letárgyalni a balesetet, de
a Horváth Péter által a programom dokumentálásának az elszabotálásával okozott károkat
is az Õ érdemeként ítélik meg, lásd a jelen iratr 3. melléklete alapján, sõt tényállás
hamisítás útján fizettetni akarnak érte neki velünk, lásd a jelen beadvány 3. melléklete
alapján.

Vagyis sem Horváth Péter, sem a Feleségem esetében nem volt szó arról, hogy bármelyikük
is fröccsöntõ betanított munkási munkaviszonyt létesítsen, mivel az lejáratta volna a
diplomájukat és egyébként is volt törvényes munkaviszonyuk, ahol a Tb-t is fizették utánuk
az adott idõszakban, az említett gmk-knál, Tehát munkajogilag is lehetetlen lett volna
fõállású másik munkaviszonyt létesíteniük, az ellenkezõ állítása pedig csalás.

IV./ Bizonyítékok a fröccsöntõ cégnél munkaviszony Feleségem által soha sem létesítésére,
arra, hogy vállalkozói jogviszony keretében fröccsöntött a III. r. alperes, mint megrendelõ
és I. r. alperes, mint munkakerítõ felkérésére.

Azt, hogy a Feleségemnek sosem volt munkaviszonya egyik alperesnél sem, elsõsorban az
bizonyítja (megjegyzem a munkaviszony létezését és nem az ellenkezõjét kellene
bizonyíttatnia a bíróságnak, ugyanis valami nem létezésének, meg nem történésének a
bírósági bizonyíttatása a szalinista idõk talmudista törvénysértõ eljárásait idézi fel), hogy
egész idõ alatt és utána is sokáig, a Feleségem az általam alapított ANTIRANDOM
GMK-nál fõállású társasági tag volt, és csak ott és csakis ott fizették utána a Tb-t, azaz ez
az egy „munkaviszonya” volt. Az ellenkezõ valószínûsítése csalás, a TB és APEH
nyilvántartása egyértelmûen bizonyítja, ezért kérem az hivatalból kikérni, valamennyi
alperes és a felperes vonatkozásában az adott idõszakra (1992 év).

Az, hogy személyesen Árki József volt a Feleségemtõl vállalkozói munkát megrendelõ, és
hogy a tulajdonában álló MÛÁRK Kft-nél biztosította a munkavégzéshez a helyet és a
gépet, nem tekinthetõ „munkaviszonynak”, mert ez a fenti idézett vállalkozási jogszabályok
szerinti vállalkozási megállapodás és annak megfelelõ eljárás.

V./ A perbeli büntetõjogi- és kártérítési felelõsségek összefüggése

A balesetet tehát az alperesek, mint konkrét magánszemélyek okozták, és megfelelõ
munkamegosztással, hamis iratok segítségével a bíróságokkal fedeztetik. Ennek során:

a./ A fröccsöntésre már korábban vállalkozott Horváth Péter kerítõként beszervezte a
Feleségemet az adott kiegészítõ vállalkozásra, majd a Feleségem balesetét elõidézõ
munkagép-géphibák létrehozásában (a baleset ellen védõ védõrács által mûködtetett
biztonsági kapcsolók teljesen kiiktatásában) is részt vett, és elhallgatta a baleseti veszélyt a
Feleségem elõl, továbbá hamis baleseti jegyzõkönyveket és egy munkaviszonyt utólag
létrehozó hamis iratot kísérelt meg aláírattatni a Feleségemmel.

b./ Hart József hamis jegyzõkönyvet írt alá tanúként, és részt vett a gép baleset okozóvá
átalakításaiban, a védõberendezések leszerelésében, és a Feleségem elõl (és elõlem) a
baleseti veszély eltitkolásában, majd a baleset Feleségemre ráfogni próbálásában.

3. / Részes a baleset okozásban és okai hamisan jegyzõkönyvezésében, de egy nem létezõ
munkaviszony utólag hamis iratokkal létrehozási kísérletében és ezúton a felelõsség egy Kft
korlátozott felelõsségre korlátozási kísérletben, az ezúton is joggal való visszaélésben is III.
r. Árki József is, aki az adott telephely és a munka biztonságért kétszeresen is a felelõs,
egyfelõl mint megrendelõ, aki megrendelt munka elvégzéséhez kijelölte a tulajdonát képezõ
MÛÁRK Kft üzemét, másfelõl pedig, mint a gépet baleset okozóvá átalakíttató Kft
ügyvezetõje, aki felelõs az általa foglalkoztatott II. r. Hart József hamis Kft. baleseti
jegyzõkönyvekbeli hamis nyilatkozataiért, Horváth Péter baleset okozási
közremûködésének és baleseti jelenlétének a hamis jegyzõkönyvek segítségével
eltitkolásáért és a hamis jegyzõkönyvu és hamis munkaszerzõdési és hamis balesetvédelmi
-oktatási nyilatkozat megtételéért és arra való felhasználásáért, hogy a felperes ne tudja
elérni a baleseti ügy bírósági tárgyalását és a baleseti kártérítés megítéltetését. Az V. r.
alperes nevében elkövetett joggal való visszaélésekért, benne hamis okiratok készítéséért és
felhasználásáért, amelyek bûncselekmények, az V. r. MÛÁRK Kft részérõl III. r. Árky
József ügyvezetõ felel, vagyis nem a céget pereljük munkaviszony alapján, hanem a céget
csak, mint a Feleségem Árki Józseffel kötött vállalkozási megállapodásához balesetet okozó
gépet biztosítót pereljük, és Árki Józsefet pedig, mint az adott hamis okiratok Kft. részérõl
aláíróját, és felhasználóját, miután felperes sosem volt sem munkavállalói munkaszerzõdés,
sem vállalkozói szerzõdés keretében jogviszonyban V. r. alperes MÛÁRK Kft-vel.

Kérem, hogy a T. Bíróság az V. r. alperessel kapcsolatban a továbbiakban ezen a jogi
alapon szíveskedjék eljárni, és ne ellenkezõleg, az III. r. Árki József által az V. r. MÛÁRK
Kft. nevében aláírt, a Felperes által soha alá nem írt hamis okiratok szerint! A hamis
iratoknak a felhasználása ugyanis nem csak joggal való visszaélés a bíró részérõl, hanem
büntetõjogilag is értékelhetõ eljárás!

VI. A IV. r. alperes bírói joggal való visszaélések (a bírósági jogkörben okozott károk)
miatti felelõssége.

A baleset géphiba okait és a balesetet okozók fenti - részint - bûntetteit már 1993-ban is
leírtam és feljelentettem, a jelen peraktában is szereplõ 1993-ban bíróságra benyújtott
feljelentésben és kártérítési igény bejelentésben. Vagyis e per akkor, a baleset után a lehetõ
legrövidebb idõn belül el lett indítva a felperesi részrõl. Mégis egy tárgyalás sem volt mind
a mai napig sem, sem a feljelentett bûntettek, sem a kártérítési felelõsség, sem a kártérítés
fizetésének ügyében. Nem akarják megítélni engedni, húzzák az idõt, hogy elévült legyen a
bûntett elkövetõk felelõssége és elkésettnek lehessen feltüntetni a kártérítési követelést, vagy
hogy meghaljon a felperes, amivel a perképessége megszûnne. Újra és újra iktatják az
ügyet, egyre késõbbi évszámokkal, így próbálják feltüntetni elkésve benyújtottnak a
bíróságokra idõben benyújtott, de a bíróságok hibájából és nem a felperes hibájából le nem
tárgyalt felperesi keresetet. Csaló, aki ellenkezõjét meri állítani!

VII./ A bíróságokon és ügyészségeken az ügyet elfektetõ, tárgyalni nem hagyó különbözõ
hivatalos személyek elfogultsága és annak valószínû oka:

Joggal való visszaélés a bíró részérõl, hogy a felperes kérelmeinek a bírósági ítélését 1993
óta (!) akadályozó Váci Városi Bírósági bíró (ma ott elnök!) joggal való visszaéléseit azzal
fedezi, hogy bizonyítás elõtt ejti ellene a pert.

Amennyiben pedig a bíró a fõnökei tanácsára tette ezt, akkor a Fõvárosi Bíróság illetékes
vezetõje is joggal való visszaélést folytat, visszaélt a joggal.

Az is elfogultság, hogy a bíró nem tisztázta az APEH-nél és a TB-nél, hogy volt-e
munkaviszonya a Feleségemnek az V. r. MÛÁRK KFT-nél. Ugyanis a APEH és TB
nyilvántartásai alapján teljes körben bizonyított tény hogy nem volt, viszont az is, hogy az
ANTIRANDOM GMK-nál fizették utána mindvégig a TB-t és a nyugdíjjárulékot is, a
baleset ideje alatt is.

Mindez alapjaiban cáfolja a bíró kifogásolt végzésének azt a hamis alapkoncepcióját, hogy
az ügy a Feleségemnek a MÛÁRK Kft-nél fennállt munkavállalói munkaviszonya miatt a
Fõvárosi Munkaügyi Bíróságra tartozik.

VIII./ Felmerülhet az a kérdés, hogy mi lehet az tényleges oka az ügyben mintegy 11 év óta
tapasztalható sorozatos bírói joggal való visszaéléseknek?

A bírák joggal való visszaéléseinek nyilván van, kell legyen valami oka. Mivel a balesetet
tudatos mulasztások és csalások okozták, továbbá tudatos okirat hamisítások is fedezik, és a
bíróságok ezeket több, mint 10 éve nem engedik megítéltetni, nem tudom kizárni, hogy
politikai célja van a baleset okozásnak, de legalábbis a baleset okozói bíróság elõtti
felelõsségre vonása akadályozásának.

Az egyik ok az lehet, amelyet Horváth Péter írt le velem szemben, amikor az általam
alapított AGROANALÍZIS Tudományos Társaságbeli tagságát lemondta. Azzal vádolt
meg, hogy a mûtrágyázási és a klinikai mérések (kálium-hatás mérések) alapján hiba volt
kimutattuk, lelepleztük a só- és víz apartheid módszert, amely miatt rengetegen betegek,

(lásd a mellékelt Talmud-idézetek2”-ben), s amit, mint minisztériumi és parlamenti
szakértõk hivatalosan jeleztük, és csak azután tettem feljelentés, miután letagadták a
parlamenti interpellációban általunk helyesen közült mérési eredményeket és ezúton
elfogadtatták a miniszterek a só- és víz apartheidet.

A Feleségemet ugyanis azalatt csalták el a balesetveszélyessé átalakított gépre dolgozni,
amikor Dr. Kovács Pál, a megbízónk, és egy másik országgyûlési képviselõ, az Országgyûlés
elé terjesztve az ügyet, és az elõtt történt a baleset, hogy arra a miniszterek válaszoltak
volna. A baleset miatti problémáink tették lehetõvé, hogy az interpellált miniszterek le
tudják tagadni a mérési adatokat (lásd a 8253. sz. hamis miniszteri válasz, és az
Országgyûlés 1992. dec. 8.-i jegyzõkönyvét, a meghamisított mérési adatok
elfogadtatásáról), hogy legalizálják az .„ételfegyvert”, mellyel a nem vallásos
zsidó lakosokat hazánkból kiirtják.

E hátsó érdekeltségre utaló bizonyíték pld. az is, hogy az ANTIRANDOM GMK-val, sõt
személyesen annak tagja, a Feleségemmel szemben, Horváth részére a Fõvárosi Bíróság
több, mint 1 millió forintot ítélt meg, Horváth Péternek a fröccsöntés alatt és baleset okozás
közben elszabotált programozási munkája díjaként. Ehhez a Fõvárosi Bíróság azóta
elõrelépett, az Ítélõszékhez került tanácsa, mint másodfokú bíróság egy , teljesen hamis
tényállást kreált, és lesöpörte vele az ANTIRANDOM GMK által elsõfokon megnyert per
teljes 5 éves bizonyítékanyagát. Most nemrég pedig a BKKB sõpörte le a jogos perújítás
bizonyítékait, majd a Legfelsõbb Bíróság lesöpörte az adott bírói joggal való visszaélések
ellen az legfelsõbb bíróságon is elnökölõ OIT elnök, dr. Lomnici Zoltán úr címére
benyújtott panaszt is, lásd az itt csatolt 2. és 3. mellékletet).

IX. Joggal való bírói visszaélés elleni panaszbejelentés

A bírói joggal való visszaélések fenti ügyrendi okainak a vizsgálata céljából nyújtom be
jelen iratot is a Legfelsõbb Bíróság elnökéhez, mint az OIT vezetõjéhez. Ugyancsak
benyújtom, mint OIT vezetõhöz a Horváth Péter elleni másik perben feltárt ügyviteli cselek
leírását is (iratjele: „egyesített hpkártérít”), valamint a Legfelsõbb Bíróság P. 2003.V.691.
sz. levelét és az arra írt további panaszt, és kérem azok közérdekû bejelentésként való
vizsgálatát.

Mellékletek:

1./ Talmud-idézetek2
2./ P.2003.V.691. sz. irat, a 2. oldalán ráírt válaszommal.
3./ A koncepciós bírósági ügyvitel elleni panasz az OIT elnökéhez (iratjele: „egyesített
hpkártérít”).

Budapest, 2004. április 29.

Tisztelettel:
Tejfalussy András
felperes meghatalmazottja
8/8.

T. Fõvárosi Bíróság Elnöke!
Budapest V., Markó u. 27.
1055.

Fellebbezése

Balogh Zsófia okl. közgazdász
(1036 Bp., Lajos u. 115.)
felperesnek

I. r. Horváth Péter (1224 Budapest, Thököly út 26.)
II. r. Hart József (8000 Székesfehérvár, Horváth lakótelep 19.)
III. r. Árki József (1112 Budapest, Eper u. 7.)
IV. r. az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala
Módszertani és Jogi Képviseleti Fõosztály
(1055 Budapest, Szalay u. 10.) által képviselt
Pest Megyei Bíróság negyedrendû,
a megszünt MÛÁRK Ipari Kft. (Budapest XI. ker., Eper u. 7.)
ügyvezetõje Árky József (Budapest XI. ker., Eper u. 7.)
ötödrendû alperesek elleni perében,

Tisztelettel:

Tejfalussy András
felperesi meghatalmazott
1036 Budapest III., Lajos u. 115.
Tel./fax: (36-1) 250-6064

Cc.: Ügyviteli joggal való bírósági és bírói visszaélések elleni közérdekû bejelentésként
kapja: Országos Igazságszolgáltatási Tanács, dr. Lomnici Zoltán elnök úr

Ügyszám: 18.P.25993/2003/
Az 1-3. sz. melléklet csatolva

Fax: 2121170

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGA
Dr. Bíró Zoltán elnök kezéhez, mint közérdekû bejelentés

Kérem, hogy válaszában szíveskedjék
idézni a következõ iratjelünket:
Iratjel: AlkBirBZsbaleset

Melléklet: 1 db. baleseti fotó

Tárgy: a Magyar Köztársaság hivatalos szervei, intézményei államigazgatási
alkotmánysértéseit elítélõ alkotmánybírósági állásfoglalás tervezetének a
megküldése a Ptk. 484-487. §. alapján /közérdekû kárelhárítási javaslat/.

A Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának határozata

Tejfalussy András dipl. mérnök, méréstani szakértõ feltaláló (3621
Verõce, Lugosi u. 71.) közérdekû bejelentõnek a 2005. október 14-én kelt „Az
alapvetõ emberi jogok alkotmányos védelmének szükségessége az Európai
Unióban” témájú közérdekû bejelentése alapján a Magyar Köztársaság
Alkotmánybírósága ezúton a következõ állásfoglalást teszi a közérdekû
bejelentésben ismertetett emberi jog sértések felszámolására:

1./ intézkedik a Balogh Zsófia dipl. közgazdász (1036 Budapest, Lajos u.
115. születési helye: Debrecen, 1947, anyja neve: Kutrucz Gizella) részére a
méltányos állami kártalanításnak kifizetésére, annak alapján, hogy Horváth
Péter (1124. Budapest, Thököly u. 24.) és annak társai 1992. november 19-én
Balogh Zsófiának, mint szívességbõl segítõnek (szívességi
magánvállalkozónak) maradandó sérülést, kézcsonkulást elõidézõ súlyos
balesetet okoztak egy általuk ehhez elrontott munkagép útján, de sem a Váci
Városi Bíróság, sem a Pest Megyei Bíróság, sem a Pesti Központi Kerületi
Bíróság, sem a Budapesti II-III. ker. Bíróság, sem a Budai Központi Kerületi
Bíróság, sem a Fõvárosi Bíróság, sem a Nógrád Megyei Bíróság, sem a
Legfelsõbb Bíróság, sem az Országos Egészség Biztosítási Pénztár, sem a
Rendõrség, sem az Ügyészség, de a Legfõbb Ügyészség, és a Magyar
Köztársaság Elnöke(i) sem folytatták le, sõt érdemben el sem kezdték a mai
napig sem, a feljelentett súlyos testi sértést okozó elkövetõk ellen a büntetõ
eljárást és a kártérítési eljárást.

2./ A Magyar Köztársaság Államigazgatásának szervei, szervezetei annak
ellenére mulasztották el, akadályozták mindmáig is a büntetõbírósági és
kártérítési pereket, hogy Balogh Zsófia a meghatalmazott képviselõje, a férje
(Tejfalussy András) a baleset után azonnal, s azóta is folyamatosan követelte a
büntetõeljárások és a baleseti kártérítési per lefolytatását.

3./ Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága megállapítja, hogy a Magyar
Népköztársaság, majd Magyar Köztársaság neve alatt, az említett
államigazgatási szervek, szervezetek ahelyett, hogy a balesetet okozók
büntetõjogi és kártérítési felelõsségre vonásával foglalkoztak volna, a Balogh
Zsófia által meghatalmazott Tejfalussy András és maga Balogh Zsófia ellen is
számos, csak látszólag jogszerû, valójában jogkorlátozási és kirablásban
bûnsegédkezési hivatali cselekményeket és hivatali mulasztásokat követtek el,
melyek súlyosan, alapvetõen sértik az emberi jogokat, a Magyar Köztársaság
részérõl ezekkel nem csak a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített
emberi jogokat sértették meg, hanem durván megsértették az ENSZ Emberi
Jogok Alapokmányát is, s az Európai Unió Alkotmányát is.

4./ Tejfalussy András az általa vezetett AGROANALÍZIS
TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG AQUANET.FW.HU internetes honlapja útján
is bemutatta, közzétette a fentiek konkrét államigazgatási okirati
dokumentumait és bûnügyi bizonyítékait, amelyek hitelt érdemlõen tanúsítják
a fenti államigazgatási ügyintézési jogsértések megtörténtét.

Melléklet: Fotó, a Horváth Péter és társai által elõidézett baleset egyik
„eredményérõl, ”Balogh Zsófia baleset útján megnyomorított kezérõl.

Budapest, 2005. október 14.

Tejfalussy András dipl. mérnök, méréstani feltaláló s.k.
2621 Verõce, Lugosi u. 71. Tel./fax: 36-1-250-6064, 27/390-665
közérdekû bejelentõ

P.s.: a Balogh Zsófia súlyos balesetét merényletszerûen okozók felelõssége
eltusolási ügyének iratai Váci Városi Bírósági aktaszáma: P.20.367/1992.,
Nógrád Megyei Bírósági aktaszáma: P.22.957/2005/4-I., a legutóbbi
rendõrségi aktaszáma: XXII. kerületi Rendõrkapitányság Bûnügyi Osztály:
01220-1070/2005. bü. A jelen irathoz mellékelt dokumentum: fotó, Balogh
Zsófia balesettel megnyomorított kezérõl.

/Tejfalussy András s.k./

Budai Központi Kerületi Bíróság
Budapest, II., Budakeszi út 51/b.
1251

Újabb megállapítási és elszámoltatási kereset.

Felperesek képviselõje: Tejfalussy András dipl. mérnök, feltaláló
(1036. Bp., Lajos u. 115.)

1. r. felperes: Tejfalussy András dipl. mérnök, feltaláló (1036. Bp.,
Lajos u. 115.), 2. r. felperesi végelszámoló.

2. r. felperes: AGROANALÍZIS TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG
Környezetvédelmi- és Gazdaságosság Ellenõrzõ Központja gmk
„v.a. (1036. Bp., Lajos u. 115.)

3. r. felperes: ANTIRANDOM GMK „v.a.” (1036. Bp., Lajos u.
115.)

Alperes: Horváth Péter programozó, II. r. felperes gmk-ból
közgyûlési határozattal kizárt tag (1224. Bp., Thököly u. 26.)

Felperesek a Pp. 123. § alapján, mivel annak alkalmazási feltételei
fennállnak, kérik, hogy a T. Bíróság kötelezze a alperest, hogy
igazolja, hogy kinek és mikor adta át a Tejfalussy András
licenctulajdonos által készített és alperesre rábízott APLA
program-fejlesztési leírásokat és az annak alapján az alperessel, az
alperesnek az ANTIRANDOM gmk-val aláírt találmányi
közremûködõi szerzõdése szerint elkészített, az ANTIRANDOM
gmk-nak átadandó APLA programdokumentációt (a gépre
lekódolása dokumentációját és a gépre lekódolt program
használatához szükséges mûködési, mûködtetési leírásokat).

A Fõvárosi Bíróság ugyanis egy hamis jogerõs ítéletet hozott az
alperes bemondásai alapján, minden ellene szóló tanúvallomást és
okiratot, valamint az ezeken alapuló elsõfokú ítéletet is semmibevéve
arról. a hamis ítéletében azt vette alapul, hogy Horváth Péter
hiánytalanul és határidõben átadta az ANTIRANDOM gmk-nak a
programdokumentációt. alperes azonban valójában soha sem adta
át a szóban forgó programdokumentációt a felperesek egyikének
sem, sót, az I. r. felperesnek a tõle programozásra kapott
dokumentációt sem adta vissza. ezzel szemben az US AIR FORCE és
több bank is elkezdett egy teljesen hasonló programot használni
(EXPERT CHOISE).

Alperes és az ügyvédje tehát csalást követtek el, és ezáltal elõnyhöz
juttatták az EXPERT CHOISE program értékesítõit a felperesekkel
szemben, a Fõvárosi Bíróság bírái (dr. Kovács László és társai)
hamis ítélete segítségével, azt hazudhatják, hogy alperes az
Tejfalussy András licenctulajdonostól eltulajdonított értékes
program fejlesztési dokumentációt visszaadta az annak alapján
számítógépre lekódolt program teljes dokumentációjával együtt,
vagyis programeltulajdonítást hamis ítélet alapján fedeznek
olymódon, hogy az alperes által eltulajdonított
programdokumentációkat az eltulajdonításával megkárosított
ANTIRANDOM gmk-val és végül is az I. r. felperes licenctulajdonos
Feleségével, mint az ANTIRANDOM GMK TAGJÁVAL csalással
kifizettetnék.

Felperesek BÜNTETÕ PER KERETÉBEN KÉRIK TÁRGYALNI
AZ ÜGYET, A BE. 55. § ÉS 212. § ALAPJÁN, mert az alperes
csalással, az ügyvédje segítségével elkövetett bûncselekmény
keretében tulajdonította el az I. r. felperes által feltalált és a többi
felperessel együtt, minisztériumnak végzett szakértõi rendszerként,
tudományos szolgáltatásként alkalmazott APLA program ezen
fejlesztési dokumentációját.

Jelen per keretében kérjük kötelezni az alperest az I. r. felperes által
elkészített és az alperesnek a számítógépbe beprogramozásra átadott
összes programdokumentáció visszaadására.

Valamint kérjük kötelezni az alperest, hogy igazolja átadás-átvételi
iratok bemutatásával az általa készített programdokumentáció
általa kinek átadását, és ha nem tudja hitelt érdemlõen igazolni,
kérjük vele szemben ítéletileg megállapítani, hogy e
programdokumentációkat a felperesektõl ellopta.

Jelen elszámoltatási, megállapítási per az I. r. felperes szellemi
tulajdonának a védelmét és a személyiségi jogai védelmét szolgálja,
valamint a többi felperes vagyonának a védelmét szolgálja, a
vonatkozó ismert jogszabályok szerint.

Felperesek kérik, hogy a t. Bíróság csatolja jelen keresetükhöz az
érdemi bizonyítás megengedése nélkül, a Fõvárosi Bíróság által
kiadott 61. Pfv. 17241/2004/3. sz. végzéssel leállított elõzõ per
valamennyi iratanyagát, bizonyítékként arra, hogy az alperes és az
ügyvédje csalást követtek el, amikor a másodfokú bíróságnak azt
beszélték be, hogy Horváth Péter hiánytalanul átadta a
programdokumentációt az ANTIRANDOM GMK-nak, Ez azért is
szükséges, mivel ezek az iratok is bizonyítják, hogy az alperes soha
ha sem adta át felperesek egyikének sem a szerzõdése szerinti
programdokumentációt, de az a programdokumentációt sem adta
vissza, amelyet Tejfalussy Andrástól a m unka elvégzéséhez kapott,
vagyis azt is eltulajdonította.

Budapest, 2005. január 16.

Tisztelettel:

Tejfalussy András
felperesi képviselõ

Budai Központi Kerületi Bíróság
Budapest, II., Budakeszi út 51/b.
1251

Újabb megállapítási és elszámoltatási kereset (5 pld.-ban benyújtva)
.Felperesek képviselõje: Tejfalussy András dipl. mérnök, feltaláló
(1036. Bp., Lajos u. 115.)

1. r. felperes: Tejfalussy András dipl. mérnök, feltaláló (1036. Bp.,
Lajos u. 115.), 2. r. felperesi végelszámoló.

2. r. felperes: AGROANALÍZIS TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG
Környezetvédelmi- és Gazdaságosság Ellenõrzõ Központja gmk
„v.a. (1036. Bp., Lajos u. 115.)

3. r. felperes: ANTIRANDOM GMK „v.a.” (1036. Bp., Lajos u.
115.)

Alperes: Horváth Péter programozó, II. r. felperes gmk-ból
közgyûlési határozattal kizárt tag (1224. Bp., Thököly u. 26.)
Budapest, 2005. január 16.

Tisztelettel:

Tejfalussy András felperesi képviselõ

Code:: hpcsalásiper
Cc.: A t. Fõvárosi Bíróság Cégbírósága részére, mint a II. és III. r.
felperes gmk-k végelszámolás folytásáról tájékoztatás.

III.

FÕVÁROSI BÍRÓSÁG
Budapest, Markó u. 27.
1055

4 pld.-ban az alábbi mellékletekkel:
1 db. CD (honlap másolat), valamint az Akadémiai Értesítõ felperest rágalmazó szövege,
továbbá a pert az MTA martonvásári Mezõgazdasági Kutatóintézetre is kiterjesztõ 2005.
január 15. elõzõ „új kereset”, s a 2005. április 14-i elõzõ kereset.

személyiségi jogok megsértése megállapítatása iránti keresete

Tejfalussy András dipl. mérnök feltaláló 1036 Budapest, Lajos u. 115. felperesnek, az alábbi
alperesekkel szemben:

I. r. alperes: MTA Martonvásári Mezõgazdasági Kutatóintézet (2462 Martinvásár, Brunszvik
u. 2.),

II. r. alperes: Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (jogutódai) 1055 Budapest,
Kossuth tér 11.),

III. r. alperes: Magyar Tudományos Akadémia elnöke (Budapest, Roosevelt tér 9.)

Budapest, 2005. május 6.

Tisztelettel:

Tejfalussy András felperes

A folyamatban lévõ per korábbi alapszáma: 8.P.634.788/2004,

Tisztelt Bíróság!

A Tejfalussy András felperes az általa a Magyar Tudományos Akadémia és társai ellen
(újraindított) perében kéri a t. Bíróságot, hogy utasítsa el az Akadémia alperes 2005. április 1-i,
s a Magyar Állam (Pénzügyminiszter) ezzel párhuzamos ellenkérelmei, valamint a felperes 2004.
február 19-i kereset-indítása óta többször módosított kereseti kérelme alábbi kiegészítései
figyelembe vételével, a felperes jogai védelme érdekében, a Pb. 123. §. feltételei fennállása
alapján, a jogerõs ítéletében

állapítsa meg,

hogy az alperesek egyetemleges kárfelelõsök amiatt, hogy rendkívül nagy erkölcsi és anyagi
károkat okozó jogsértéseket követhettek el egyes állami és akadémiai személyek és intézmények
a felperessel szemben, s tiltsa is el a jogsértések folytatásától az alpereseket, és kötelezze õket
arra is, hogy adjanak nyilvános elégtételt a felperesnek.

Indokolás:

I./ A felperes által kidolgozott tudományos kutatásgyorsítási (Gradiens Térképezési Sorozatok -
Antirandom) software-t, a felperes szerzõi mivoltát elhallgatva, különbözõ akadémiai személyek
és -intézmények a saját tudományos eredményüknek, a saját szerzeményüknek tüntetik fel a
hivatalos iratok útján.

Például a Szegedi Biológiai Kutatóintézet igazgatója és a Mezõgazdasági és Élelmezésügyi
Minisztérium miniszterhelyettese nevében készült OKKFT-A/9. sz. állami célprogram
jelentésben (Beszámoló jelentés „A gabonatermesztés fejlesztése” OKKFT-A/9 program 1981.
évi teljesítésérõl. Szeged, 1982.).

Az Akadémia alperes védekezõ irata ezzel szemben azonban azt állítja, hogy semmi köze
mindehhez, és a felelõsséget az MTA martonvásári Mezõgazdasági Kutatóintézetére
hárítaná. Azzal érve, hogy az önálló költségvetési intézmény.

Az alperes védekezése nem alapos.
Ugyanis egyrészrõl nem az MTA ezen kutatóintézetének, hanem egy másiknak, a Szegedi
kutatóintézetének és a Mezõgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak a sérelmezett
jelentésérõl van szó. Másrészrõl pedig tudományos akadémiai etika-sértésrõl van szó, amelyet
késõbb azzal tetézett az Akadémia alperes, hogy a felperes szerzõi jogait tagadó és a felperes
tudományos eredményeit lehurrogó rágalmazó kiadványt készített az Etikai Bizottsága, és azt
megjelentette az Akadémiai Értesítõben, vagyis nagy nyilvánosság elõtt is kétségbevonta a
felperes szerzõi jogait és azzal kapcsolatos állításait. Bizonyítékként csatolom az Akadémiai
Értesítõ ezen rágalmazó szövegét a mellékelt CD-n, mely az Agroanalízis Tudományos
Társaságunk internetes AQUANET.FW.HU honlapjának a 2005. május 6-i aktuális tartalma
másolata.

Harmadrészt azért sem lehet igaz az akadémiai alperes állítása, mivel az Õ Találmányi
Bizottsága sokáig intézte a felperes software programjának az alkalmazására a felperes és az
MTA Mezõgazdasági Kutatóintézete által közösen szabadalmaztatott Gradiens Fitotron hazai és
külföldi értékesítését, a találmányi Bizottság ezzel kapcsolatos iktatott szakvéleménye is
bizonyítja, lásd a CD-n a Referenciáink témánál.

Az Akadémia alperes Etikai Bizottsága az Akadémiai Értesítõben durva hangnemben leszólta
felperes személyét és a szerzõi jogait, s a software általa alkalmazásával leleplezett mérgezõ
kálium alkalmazásokat letagadta, és ezúton is igyekezett elhitetni, hogy nem felperes a kutatás
gyorsítási software feltalálója.

Felperes kérte az Akadémia alperes ún. „Etikai Bizottságtól”, hogy állíttassa le a felperesi
kutatás-gyorsító software segítségével a felperes és társai által elvégzett tudományos mérésekkel
leleplezett akadémiai csalást, vagyis a kálium komponens egészségkárosító túladagolását a
mûtrágyázásnál és az élelmiszereknél (utóbbiaknál lecseréltette az akadémia elnökséges a
konyhasót a mérgezõ kálisóra). Felperes ezt a kérését, mint néhai Dr. Kovács Pál, az
Országgyûlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága titkára által a kálisó mérgezõ hatásai
tisztázásával megbízott méréstani szakértõ is kérte, miután a mérgezésekre vonatkozó
megállapításait több mérés-felülellenõrzési akadémiai elnökségi titkársági tárgyalási emlékeztetõ
is igazolta, bizonyította. Ezek is az MTA elleni elõzõ perekbõl t. Bíróság által hivatalból
beszerezhetõ bizonyítékok, de a jelen irathoz mellékelt CD-n is megtalálhatók.

Az Akadémia alperesnek a felperest és annak tudományos eredményeit is durván becsmérelõ,
rágalmazó Akadémiai Értesítõ-i szövege szintén e honlapon látható, a „NEW” elnevezésû
(aktuális) fõtéma rovatban.

II./ A software bitorlásba a felperes személyiségi jogait egyébként is durván sértõ újabb
akadémiai publikációval is besegítõ akadémia alperes nyilvánvalóan felelõs azért is, amit a
kutatóintézetei tesznek vagy nem tesznek a tudományos alkotások szerzõi jogaival.

A jelen per tárgyát képezõ software-bitorlásokat fedezõ OKKFT-A/9. sz. jelentést soha sem
helyesbítették. Az, hogy az MTA szegedi Biológiai Kutatóintézetének az igazgatója utóbb a
felperes felé az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézetét jelölte meg forrásként, nem tette semmissé
a hamis eredetet megjelölõ állami irat adott szövegét, amely a felperestõl függetlennek tünteti fel
a felperes kizárólagos tudományos eredményét képezõ kutatás-gyorsító software-t.

Ezt a csalást az Akadémia alperes késõbb azzal folytatta, hogy a kutatás gyorsító software
akadémiai bitorlói ellen etikai elmarasztalást igénylõ felperest ország-világ elõtt becsmérelte az
Akadémiai Értesítõben.

III./ Felperes a mellékelt korábbi új keresete alapján kéri a per kiterjesztését az MTA
mezõgazdasági Kutatóintézet alperesre is, mivel egyetemlegesen felel a többi alperessel együtt
az ott folytatott szerzõi jog bitorlásért és a felperes által feltalált software-nek köszönhetõ
hatalmas eredményeket kizárólag az Akadémiai alperes eredménynek feltüntetéséért, mialatt
ezen alperes a felperessel szemben a bíróságokon azt állította, hogy a felperes találmánya
szerinti kutatás gyorsító software akadémiai kutatásokban alkalmazásával elért eredmény csak
„egy nagy nulla”, meg hogy tudományos és gazdasági eredmény helyett a felperesi software találmány
alkalmazása kizárólag meg nem térült beruházási költségekkel járt az akadémiai
kutatómunkában.

IV./ Felperes kéri a kereset új kiegészített keresetként való tárgyalását, s mivel az alperesek
nyilvánvaló csalásai ügyében elõzetesen büntetõ eljárás kellene, de arra a másodfokú bíróság
sem volt hajlandó, ezért csak megállapítást kér, egyelõre nulla perérték mellett, és teljes
költségmentességgel, a személyiségi és ezek belül különösen a szerzõi jogai alperesek által
különösen nagy kárt okozóan megsértésének a megállapítására, s az alperesek ítélettel arra
kötelezésére, hogy nyilvánosan kérjenek bocsánatot a felperestõl az Akadémiai Eresítõben azért,
hogy a kutatás gyorsító software szerzõi jogait elhallgatták az OKKFT-A/9. sz. célprogram
jelentésében is, s az Akadémiai Értesítõben is, valamint hogy az ítélet kötelezze az alpereseket a
jogsértések abbahagyására, és tiltsa el az alpereseket a további jogsértésektõl.

V./ Felperes a teljes költségmentességet a jelen per alperesei szerzõi jog bitorlásban bûnsegédi
cselekményeit is fedezõ szövegû X-398/1998. iktatószámú hamis köztársasági elnöki határozat
elleni 19.P.27.069/2003. számú, jelen bíróság elõtt folyamatban lévõ perben engedélyezett
költségmentességére tekintettel kéri,

Felperes kéri a korábbi keresete alapján kitûzött tárgyalás elhalasztását, mivel egyrészt a 3. rendû
felperesre kiterjesztett kereset helyett a korábbira válaszolt a két másik alperes, másrészt addig,
amíg meg nem állapítják, hogy hamis az elsõfokú ítélet, amely szerint „a legkisebb mértékben
sem sértette a felperes személyiségi jogait” az, hogy a felperest kommandós rendõrök
agyrázkódásosra verték és rugdosták 1997. szeptember 10-én, hogy ily módon
elmegyógyintézetbe zárassák, s hogy hamis az elkövetett veretést fedezõ köztársasági elnöki
határozat is. Ugyanis a hamis elsõfokú ítélet fennmaradása mellett a jelen perben elfogulatlan
ítélkezés nem elképzelhetõ, mivel a jelen per tárgyát képezõ szerzõi jog- és egyéb személyiségi
jog sértéseket fedezték, fedezik a fenti köztársasági elnöki hamis határozattal és az azt fedezõ
hamis elsõfokú ítélettel.

Mellékletek: 1 db. CD (honlap másolat), valamint az Akadémiai Értesítõ felperest rágalmazó
szövege, továbbá a pert az MTA martonvásári Mezõgazdasági Kutatóintézetre is kiterjesztõ
2005. január 15. elõzõ „új kereset”, s a 2005. április 14-i elõzõ kereset.

Budapest, 2005. május 6.

Tisztelettel:

Tejfalussy András
dipl. mérnök, felperes

AZ ORFK- INTERPOL VEZETÕJE KEZÉHEZ!
Code: ORFK-INTERPOL-060304

Kóser sókban nincs kálisó, a többiben viszont ellenõrizhetetlen mennyiségben van!
Ezúton ismételten felszólítom az ORFK-Interpol-t, hogy azonnal tiltsa be a kálisóval
kevert nem kóser sók forgalmazását! Ezek (a mérgek) sértik az MSZ-01-10007-82.
magyar szabványt! E káliumot túladagoló sókeverékek ivartalanítóak és számos más
betegséget is elõidéznek! Csalással hozták azokat forgalomba! A mérgezõ hatásaik
konkrét klinikai mérési bizonyítékait lásd a www.aquanet.fw.hu internetes honlapunkon!
A MAGYAROK ELLENI HOLOKAUSZT (apartheid) lényegét az alábbi pontok szerint
szükséges kivizsgálni, majd elítéltetni a hazai- és a nemzetközi büntetõbíróságokkal!

Kérem az E-mail-en küldött jelen feljelentés ügyszámmal, hivatalosan visszaigazolását!

Budapest, 2006. 03. 04.
Tejfalussy András s.k.

A NEM VALLÁSOS ZSIDÓ LAKOSOK ELLENI ÉLELMEZÉSI
NÉPIRTÁSI MOTÍVUMOK

1./ Ivóvíz szennyeztetési. (Az emberi ürülék és a vegyi anyagok koncentrálása a
szennycsatornáztatással az ivóvíz bázis folyókba, a nem, vagy részlegesen tisztított
szennyvízzel.)

2./ Kálisóval mûtrágyázással és kálium vegyületekkel ételkészítéssel sejtmérgezési, lakosság
ivartalanítás,

3./ Étkezési konyhasó használat fiziológiás igény alá csökkentésével való vérkeringés
rontással történõ életrövidítés,

4./ A desztillált átpárolt ivóvíz mérgezõnek hazudásával gyógyulás akadályozás,

5/ RDA (napi fiziológiás szükséglet) hamisítás,

6./ Kalibráló (a mérési adatok értékeléséhez alkalmazott határ-) érték hamisítási.

BIZONYÍTÁSA, BIZONYÍTÉKAI, ÉS A SZEMÉLYES VÉDEKEZÉS LEHETÕSÉGE,
ESZKÖZEI (mellékletek): 1./ RENDESEN SÓZÁS ÉS TISZTA IVÓVÍZ (Brosúra 1.)
2./ SZEMÉLYES ÉS KOLLEKTÍV LÉTVÉDELEM (Brosúra 2.)

Budapest, 2004. X. 20.
Tejfalussy András dipl. mérnök s.k.
néhai Dr. Kovács Pál országgyûlési szakértõje

Közérdekû kárelhárítási ügyvitel folytatása a Ptk. 484-487.§ alapján
(Kód: LVK-s nyílt vitairat)

Itt kattinthat a Drábik János által ismertetett (európai uniós?) titkos népirtási tervre!

Itt kattinthat a folytatásra

Vissza a lap kezdetéhez